Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 2. A tanácsválasztások - A községi tanácsválasztások

csók viszonylag széles tömegbázisát tükrözi. A gyári munkások különösen Ócsán jutottak erősebb képviselethez. Az ócsai eset azonban arra is figyelmeztet, hogy pusztán a munkásság viszonylagos jelentős képviselete a tanácsban még automatikusan nem biztosíthatta a tanács proletárvezetését. Az ócsai tanács elnökévé Karay Ambrus állami elemi iskolai tanítót választották. Alelnök G. Barizs János kisbirtokos, jegyző Hencz János. - A tanács összetétele: gyári munkás 7 fő kisbirtokos 5 fő földműves 8 fő gazdasági cseléd 2 fő malomszerelő, ill. gépész 2 fő községi kisbíró 1 fő bírósági kezelő 1 fő bírósági végrehajtó 1 fő járásbíró 1 fő szabó 1 fő villanyszerelő 1 fő kertész 1 fő cipész 1 fő nyugdíjas vasutas 1 fő adat nélküli 4 fő összesen 39 fő 15 A Belügyi Népbiztosság politikai kiküldötte - Gerényi András - 1919. április 12-i választási jelentésében közli Ócsárol, hogy bár a választás szabályszerűen folyt le, de az 5 tagú intéző bizottságba nem a proletárdiktatúra hívei kerültek, hanem a régi rend és a vagyonos rétegek képviselői. Karay Ambrus iskolaigazgató azelőtt munkapárti (Tisza-párt) agitátor volt, Saskői azelőtt járásbíró, G. Barcs Béni 30 holdas gazda, Szabó Lajos művezető és Mészáros József 70 holdas gazda.

16 Ismerjük a gödöllői munkástanács 47 tagjának a társadalmi összetételét is, amely a következő képet mutatja: munkás 17 fő paraszt, földmunkás 12 " kisiparos 8 " értelmiségi 6 " egyéb 4 " 75