Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 2. A tanácsválasztások - A községi tanácsválasztások

A fenti statisztikából azt a legfontosabb következtetést vonhatjuk le, hogy a tanácstagok több mint 2/3-a, majdnem 3/4-e (72,37%-a) kizárólag a saját munkájából élő ipari és agrár dolgozó és így a tanácsválasztások Pest megyében - de másutt is - a Forradalmi Kormányzótanács elgondolásainak megfelelően alakultak. A tanácsok osztályösszetételének az egész megyére vonatkozó, globális elemzésével összhangban vannak a részadatok. Természetesen előre kell bocsátani, hogy az osztályösszetételt a legtöbb esetben a helyi társadalmi és politikai erőviszonyok döntötték el. Kivételt csak olyan esetek képeztek, amikor a választási bizottság, illetve a helyi politikai szervezetek képviselői előre megállapodtak az osztályösszetétel arányában. így fordulhatott elő, hogy pl. Budakeszin 13-13 gazda, illetőleg munkás és segédmunkás került a tanácsba.

9 Ugyanakkor Torbágyon a 30 tagú megválasztott tanácsba 10 kisgazda, 10 földműves szegény és 10 gyári munkás került.

10 Érdekes képet nyerünk a pócsmegyeri és leányfalui együttesen választott tanácsról készült jelentésből.

11 E szerint a 29 megválasztott tanácsatagból: szegényparaszt 8 fő (ebből 6-nak max. 2 hold földje van) középparaszt 6 fő (10-16 kat. holdig) napszámos 4 fő kisiparos 7 fő (3 kőműves, 2 ács, 1-1 mázoló és mészáros) szatócs 1 fő vincellér 1 fő tanító 1 fő ref. lelkész 1 fő E tanácsban a szegényparasztság a napszámosokkal együtt relatív többséget alkotott, a középparasztság és kisiparosság jelentős számú képviselete a tanács viszonylag széles tömegbázisát tükrözi. Ugyanakkor a rendelettel ellentétben egy lelkészt is megválasztottak. A társadalmi összetétel szempontjából gyakori típust képvisel az Inárcspusztán megválasztott tagok jegyzéke.

12 A 10 tagú tanácsban 4 földmunkás, 1 földműves, 1 gazdasági cseléd, továbbá 1-1 tanító, borbély, kiskereskedő, gazdasági felügyelő volt. Ebből következik, hogy a proletárbázis elég szilárd lehetett Inárcson. A dabasi járás községeinek az intéző bizottságait - direktóriumait - vizsgálta meg az egyik helytörténeti dolgozat;

13 és a 14 település intéző bizottságainak osztályösszetételéről a következő képet nyújtja: 73