Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 2. A tanácsválasztások - A községi tanácsválasztások

Külön szabályozza a rendelet az intéző bizottsági (direktóriumi) tagok számát: a falusi intéző bizottság legfeljebb 5, a városi legfeljebb 20, a járási legfeljebb 15, a megyei pedig legfeljebb 40 tagból állhat. A tanácsok megválasztását április 7. és 14. között kellett lebonyolítani; a falusi és városi tanácsokat április 7-ig, a járási tanácsokat április 10-ig és a megyei tanácsokat április 12-ig. A Tanácsok Országos Gyűlése küldötteinek megválasztására április 14-én került sor. A tanácsválasztásoknak ez a rendszere a proletárdiktatúra mélységes demokratizmusát tükrözte, és azt az eltökéltséget, hogy az osztályellenséget kirekeszti a proletárdemokrácia vívmányaiból. Igaz, ezen a téren akadtak bizonyos túlzások, így pl. olyan kereskedővárosokban, mint Szentendre vagy Nagykőrös, nagyon kedvezőtlen visszhangot keltett a kormányzótanács ama rendelkezése, hogy a választójog gyakorlásából a kereskedőréteget kizárták. Ez mesterségesen növelte a rendszer ellenségeinek a számát. Ugyanakkor pl. választójoggal rendelkeztek az uradalmi intézők, mint „alkalmazottak", akiket nem kevésbé lehetett a néphatalom ellenségei közé sorolni. Ezek a hibák eltörpültek ahhoz a hatalmas, történelmi jelentőségű vívmányhoz képest, hogy a magyar nép milliói a magyar történelem folyamán először járulhattak az urnákhoz. A Tanácsköztársaság választópolgárai - elsősorban a munkások - azzal a felemelő érzéssel gyakorolhatták szavazati jogukat, hogy nem volt hiábavaló a magyar proletariátus évtizedes, állhatatos és hősi harca az általános és titkos választójogért. A községi tanácsválas^tások A Pest megyében lezajló tanácsválasztásokról a korabeli sajtó és néhány összefoglaló jellegű mű ad tájékoztatást.

2 A választók számáról és a választottak társadalmi helyzetéről Pest megyében csupán Romsics Ignácnak 1975-ben megjelent feldolgozásából tájékozódhatunk.

3 Viszont néhány helytörténeti munka (különösen a dabasi, gödöllői járás tanácsválasztásairól) értékes kiegészítést nyújt számunkra Romsics alapvető tanulmányához.

4 Munkánkban a tanácsválasztásokról szólva, elsősorban Romsics Ignác tanulmányára támaszkodtunk, mert mind ez ideig a legteljesebb képet nyújtja a tanácsválasztásokról Pest megyében. Sőt: mind a feldolgozás módszerét, mind pedig eredményeit tekintve, az egész e témával foglalkozó helytörténeti irodalomból messze kiemelkedik. A Forradalmi Kormányzótanács április 5-én távirati úton közölte a megyei választási bizottsággal, hogy mi a feladata a falusi tanácsválasztásokkal kapcsolatban.

5 1. Minden falu részére lehetőleg a szegény földművesek és az ipari munkások soraiból választási bizottságot kell kinevezni. 70