Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 1. A tanácsrendszer hatalomra jutása

Híranyagában, vidéki tudósításaiban sűrűn szerepelnek Pest megyei helységek és eme közleményekben gyakran találjuk a „vörös Pest vármegye" megjelölést. A megye ipari és agrárproletariátusa harcának kiemelkedő sikerei (az első munkástanácsok megalakítása, a kommunista pártszervezetek létesítése, a földkisajátítási mozgalom lebonyolítása) országos hírnevet és nagy tekintélyt szereztek Pest megyének. A lap a hatalomátvétellel kapcsolatos híradások során „A vörös Pest vármegye" címmel közli, hogy „Cegléden a proletárdiktatúrát a legnagyobb eréllyel vitték keresztül. . . lelkes és népes gyűlést tartottak. Az ottani munkástestvérek ott is nagy tömegekkel növelik a Vörös Hadsereg létszámát".

37 A megye székhelyén, Budapesten sajátságos helyzettel találkozunk. Amíg a többi megyeszékhelyen a pesti események hírére a munkástanács átvette a hatalmat, addig Pest megye székhelyén, a fővárosban, semmiféle megyei forradalmi szerv, tehát annak munkástanácsa sem működött. Ezért itt nem munkástanács vette át a hatalmat, hanem „a magyar belügyi helyettes népbiztos szóbeli rendeletére", további intézkedésig dr. Földes Istvánt, a megye addigi kormánymegbízottját hatalmazták fel ideiglenesen Pest vármegye ügyeinek intézésére.

38 Dr. Földes István ügyvéd Újpesten 1912 óta volt tagja a törvényhatósági bizottságnak. Radikális polgári demokrata, már a háború előtt is egy rendszerváltozás híve. A Károlyi-kormány a személyében biztosítékot látott arra, hogy a demokratikus rendeleteket a megyében maradéktalanul végrehajtják. A Tanácskormány sem vonta meg tőle a bizalmat, április 26-ig ellátta hivatalát. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrál, majd hat év múltán, 1925-ben hazatér. A harmincas évek kommunista pereinek egyik ügyvédje, holott nem volt tagja a kommunista pártnak. A felszabadulás után vállalati jogtanácsos, az ügyvédi vizsgabizottság cenzora. Budapesten, 1953-ban, 71 éves korában éri utol a halál.

39 A megyeszékhellyel kapcsolatos sajátságos helyzet miatt késett a megyei direktórium megalakulása. A Pest vármegyei direktórium csak április 3-án jelenti a Belügyi Népbiztosságnak, hogy dr. Földes István politikai megbízott mellé megválasztották a Pest megyei direktórium tagjait. Patterman Dezső Monorról, Urbán Pál Ceglédről, Tószegi Mihály Abonyról és G. Szabó János Vecsésről lettek tagjai a megyei direktóriumnak. A sajátságos helyzetre az is jellemző, hogy Földes és Agorasztó egy ideig párhuzamosan adták ki rendelkezéseiket a járásoknak és községeknek. Sőt, amikor Földes megkapta ideiglenes megbízatását a Belügyi Népbiztosságtól, azt nem ő tudatta a megyei közigazgatás vezetőivel, hanem Agorasztó.

40 A hivatalos lap is egészen április 17-ig közöle Agorasztó alispán rendeleteit.

41 A megyei hivatal kezdetben mint „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyebiztosi hivatala" bocsátotta ki rendeleteit, míg április 2-től a „Magyar Tanácsköztársaság Pest vármegye direktóriuma" olvasható az ügyiraton. Majd a hó közepe felé kialakult a megyei hivatal végleges neve: „Pest vármegyei direktórium". 67