Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 1. A tanácsrendszer hatalomra jutása

Forradalmi Kormányzótanács kiáltványa felszólította volna a néptömegeket. Jelentősebb ellenállást a tanács megalakítására csak a váci járásbeli Örszentmiklóson fejtettek ki, ahol a régi képviselőtestület március 24-ig megtartotta hatalmát.

8 Az őrszentmiklósi munkások és parasztok küldöttsége a belügyi népbiztos megyei megbízottjának panaszt tett, hogy még náluk a régi elöljáróság és képviselőtestület működik és nem hajlandó a helyét átadni a munkástanácsnak. Erre a megyei megbízott utasította a jegyzőt, tegye közhírré a községben, hogy a községi elöljáróságot és képviselőtestületet feloszlatta, valamint hogy további intézkedésig az ottani munkásokból, katonákból és szegényparasztokból alakítandó tanács által választott háromtagú bizottság vegye át a hatalmat. A falusi tanácsok - központi rendelkezés híján - kezdetben különböző néven működtek. Eléggé általános volt a munkás-, katona- és földművestanács elnevezés. Néhány helyen a katonák nem kaptak helyet a tanácsban. Egyedülálló elnevezéssel találkozhatunk Sződön, ahol a tanács a Magyar Tanácsköztársaság Biztosi Hivatala nevet vette fel.

9 Nem volt egységes a vezetők és tagok funkciója sem. Pl. Felső-Dabason az elnök egyben pénztárosi teendőt is ellátott, Hévízgyörkön a direktórium elnökét közgyűlési elnöknek nevezték. Ikladon az elnök egyben közigazgatási biztos, Kisnémedi és Pilis községben politikai biztos volt. A már említett Sződön „népmegbízott" is működött.

10 Általában 3-5 tagú intézőbizottságot választottak. Akadt olyan helység is Telki -, ahol a tanács négy tagjából három alkotta a direktóriumot, egy személy pedig a tanács „összességét".

11 Az intézőbizottsági tagok egy-egy közigazgatási ág szakelőadói tisztét töltötték be. Hévízgyörkön a gyámügyek, a közélelmezés, a bíráskodás, a termelés, a pénz- és közgazdasági ügyek külön intézőbizottsági szakreferens felügyelete alá tartoztak. Ikladon a közigazgatási biztos címet viselő direktóriumi elnök mellett a direktórium tagjai élelmezési, köztulajdoni és pénzügyi szakfeladatokat láttak el biztosokként.

12 Több községben bizottságok alakultak a tanácsokon belül, s az egyes bizottságokat az intézőbizottságból választott tanácstag irányította. Bizottságokat kezdetben csak a legfontosabb ügyek intézésére hoztak létre, később azonban minden ügyintéző csoportot általánosan bizottságnak neveztek. Cinkota község Munkás-, Katona és Földművestanácsának Intézőbizottsága három bizottságot (községi élelmezési, községi birtokrendező és községi lakásbizottság) szervezett 7, 3, 3 taggal. Egyéb ügyeket a szakelőadók végeztek.

13 A falusi tanácsok nem mindig utasítás- és szükségszerűen bizottságokon keresztül végezték feladataikat. Pest megyében az ügyintézés szervezésének három formájával találkozunk: 1. bizottságok, 2. szakelőadók, 3. bizottságok és szakelőadók szerint. Az utóbbi vegyes ügyintézés leginkább megfelelt a gyors és hatékony proletár-közigazgatás követelményeinek. 59