Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 5. A földkérdés Pest megyében a polgári köztársaság idején

nak megállítására, a burzsoázia és a parasztság megegyezésére, a proletariátus és a parasztság elválasztására irányult". 17 Mindamellett a törvény liberális volt és kétségkívül messzire ment a nagybirtok felszámolása terén. Lehetővé tette az 500 holdon felüli nagybirtok és a 200 holdon felüli egyházi birtok kisajátítását kártérítéssel, az 1913. évi földárak alapján. A kisajátított földeken az előírások szerint 5-20 holdas családi birtokokat, 1-5 hold területű családi kerteket, a fel­osztásra kerülő összterület 10%-án pedig 200 holdas középbirtokokat lehetett létesíteni. A földet az igénylők kívánságára egy tagban is ki lehetett adni szövet­kezeti művelésre. A törvény az igényjogosultak sorrendjét oly módon szabályozta, hogy első­sorban a gazdasági cselédknek és földmunkásoknak kívánt földet juttatni, előny­ben részesítve a hadviselteket, rokkantakat és ezek hozzátartozóit. Kizárta viszont az igényjogosultak közül az 1918. novemberi parasztmegmozdulások miatt el­ítélteket és azokat, akik a forradalmat követően a nagybirtokon a munkák elvég­zését megtagadták. Az igen bonyolult törvény a reform lebonyolítását felülről, bürokratikus úton kívánta végrehajtani, ami évekig elhúzódó eljárást jelentett. Tekintettel azonban a forrongó hangulatra, Károlyi Mihály február 23-án ünnepélyes keretek között Kál-Kápolnán megkezdte saját birtokainak a felosztását az igénylők között. Károlyi gesztusának nagy visszhangja támadt Pest megyében is. A paraszt­mozgalom egyik fellegvárában, Cegléden is nagyon várták már a földosztást. A Károlyi-párt és a Kisgazdapárt főleg a földosztás ígéretével szerzett nagyszámú híveket Cegléden, amely városnak egyébként Károlyi Mihály országgyűlési kép­viselője volt. És azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy a kápolnai földosztásnál a ceglédiek küldöttsége is ott volt a történelmi aktusnál. 18 A gödöllőiek és az isaszegiek 19 közül is sokan a szívükbe zárták Károlyi Mi­hályt. Nagy Gábor és mások is visszaemlékeznek arra, hogy a Gödöllő határában levő zekemajori és szentgyörgypusztai sok gyerekes családok kis szobáinak falán az olcsó szentképek mellett még évekkel a kápolnai földosztás után ís ott függött Károlyi Mihály képe. A türelmét vesztett parasztság körében hatalmas méretű földfoglaló moz­galom bontakozott ki. A Pest megyei szegényparasztság vezető szerepet játszott az országban az ezeréves per eldöntéséért fellángolt harcban. Gödöllőn már 1918. december 6-án a képviselőtestületi közgyűlés úgy határozott, hogy földosztó bizottságot hoz létre, amelybe a nemzeti tanács földműves tagjait és a harctérről hazatért vagyontalan katonákat delegálja. 20 A bizottság munkája lényegében a földigénylők összeírásával befejeződött, majd a földreformtörvény létrehozásá­nak elhúzódása miatt csak hónapok múlva, február 20-án ült össze ismét a bizott­ság. Gödöllőn és Kerepesen azonban már február 19-én megkezdték a 10 ezer hol­das koronauradalom felosztását. A földosztó bizottság várható viharos ülésére 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom