Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 4. A kommunisták harca Pest megyében

ságának rögtöni helyreállítását."

21 Különös jelentősége van az aszódi tiltakozásnak azért is, mert éppen az a szerv - az üzemi választmány - szervezte és jelentette be a tiltakozást, amelyet a kormányzat a forradalmi szellemű munkástanácsok ellensúlyozására hozott létre. Nehéz utat kellett végigjárniuk az erzsébetfalvi kommunistáknak a pártszervezet megalakításától a proletárdiktatúra kikiáltásáig. A helyi szociáldemokrata pártszervezet jobboldali és centrista vezetősége megakadályozta a december 30-ra hirdetett pártalakuló ülést, mert az erre a célra összehívott gyűlésen szóhoz sem engedte jutni a kommunista szónokokat. A Népszava másnap „A bolsevikek kudarca Erzsébetfalván" címmel hozta az eseményt. Csak 1919 január 22-én alakulhatott meg a KMP helyi szervezete Erzsébetfalván. Amikor azonban a kommunista-ellenes hisztéria során február 14-én a KMP gyűlést hirdetett meg, a szociáldemokrata párt vezetősége és vagy 50 fős csoport vasbotokkal, dorongokkal, revolverrel felszerelve verte szét a gyűlést. Ez a provokáció szinte bevezetője volt a február 20-i, Népszava előtti Conti utcai eseményeknek. A Vörös Újság február 15-i száma „Kik az ellenforradalmárok Erzsébetfalván?" címmel számolt be a szégyenteljes provokációról.

22 Teljes egységfront jött létre a kommunista és a szociáldemokrata munkások között az üzemi választmányok kérdésében. A kormány február 11-én rendeletileg fel akarta számolni az üzemi munkástanácsokat, mert azok a kommunisták szavát követték a munkásellenőrzés és egyéb kérdésekben, és helyettük hatáskör nélküli üzemi választmányok alakítására adott utasítást. A munkásság az ilyen választmányokról, amelyek csak „sóhivatalként" működtek, hallani sem akart. Kistarcsán pl. a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. üzemében a gyár munkásaival szemben az igazgatóság Böhm és Garami szociáldemokrata miniszterektől kért segítséget, mert „a gyár összmunkássága... az üzemi választmány megalakítására vonatkozó rendeletet nem respektálja... Az üzemi választmány megválasztását megtagadta. . . "

23 A kommunista és szociáldemokrata munkások akcióegysége a kommunista párt egyre növekvő befolyását és a szociáldemokrata párt bomlási jeleit tükrözi. Ebben a kiélezett politikai helyzetben (1919. január 20. és február 15. között) a pártpolitikai viszonyok a megyében a következő képet nyújtják: szociáldemokrata pártszervezet működik 22 községben, de ezek között akkor már több helyen a kommunistáké vagy a baloldali szociáldemokratáké a vezető serep (Aszód, Kistarcsa, Vác, Pécel, Gyömrő, Üllő stb.). Kisgazdapárti szervezetről 13 községben tudnak, a Károlyi-pártnak 4 községben van szervezete, míg a kommunista és keresztényszocialista párt működéséről 2-2 községből érkezett hír.

24 Az adatszolgáltatás nem teljes, mert csak 48 község és 4 város küldte el adatait. Februárban a KMP eredményesen tovább folytatta a falusi munkástanácsok szervezését, de a KMP még viszonylag kevés helyen építette ki szervezeteit, ezért a községek többségében a munkástanácsok nem jöhettek létre. A falusi munkástanácsok Pest megyében is egyre-másra megalakulnak. 43