Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 4. A kommunisták harca Pest megyében
(Mosolygóval, Mikulikkal és a többi, fent említett üzem megbízottaival). Ezzel megkezdődtek a tárgyalások a párt megalakításáról. A következő napokban Kun folytatta megbeszéléseit a gyári ellenzéki bizalmiakkal, míg végül kimondták a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását. Az alapító értekezleten részt vett Mosolygó és Mikulik is. Az utóbbi tagja lett a megválasztott első Ideiglenes Központi Bizottságnak is és a Tanácsköztársaság alatt Pest megyében kapott fontos megbízást. 2 / a A párt megszületése pillanatától kezdve nyíltan hirdette, hogy célja a munkáshatalom megteremtése, és a munkásosztályt a hatalom átvételére készítette elő. A kommunista párt maroknyi csapata viharos gyorsasággal erősítette sorait, és a kommunista mozgalom csakhamar gyökeret vert Pest megye munkásai és falusi szegényei között. (Ha a kommunista pártszervezetek létrejöttének helyét és idejét feltérképeznénk, akkor láthatnánk, hogy azok a fővárostól távolodva egyre ritkultak és időben is később szerveződtek. A legkorábban Budapest peremterületein jöttek létre, később azokban a községekben, amelyek ipari üzemmel rendelkeztek, vagy amelyeknek a lakosai a fővárosba, vagy a peremvárosi üzemekbe jártak dolgozni.) A Pest megyei kommunista szervezetek munkáját a magyar kommunista mozgalom nem egy kiváló személyisége segítette. így pl. Chlepko Ede, Hikádé Aladár, Karikás Frigyes, Kellner Sándor, Mosolygó Antal, Rabinovics József, Szaton Rezső, Vántus Károly és mások. A legnagyobb szakszervezetnek, a Vases Fémmunkások Szövetségének választmányi tagjai: Chlepkó Ede Kispestről, továbbá Csiky Imre az Aszódi Repülőgépgyár bizalmija és Mikulik József, a Mátyásföldi Repülőgépgyár bizalmija - ilyen minőségükben is sok segítséget nyújtottak a Pest megyében működő kommunistáknak. 2 / 15 Pest megyében november végén megalakultak a KMP helyi szervezetei Örkényben, Dabason és Gyónón. Ez utóbbi helyen egy Pákozdi Gábor, nevű Szovjet Oroszországból hazatért hadifogoly alakította meg a KMP helyi szervezetét és állt a nincstelenek élére. Pákozdi a főváros-környéki Soroksárpéteri kommunistáinak a segítségével hozzáfogott agitálni és Gyón község megszervezése után folytatta körútját a járásban „...Tatárszentgyörgy, Űjhartyán, Lengyelfalva, Alsóhernád és Sári községekben. . ," 3 Az aszódi repülőgépgyárban és a kistarcsai gépgyárban már decemberben megalakult a kommunista pártszervezet, januárban pedig a tököli földmunkások csatlakoztak a KMP-hez és az üllői szociáldemokrata pártszervezet választott kommunista vezetőséget. A Galga-vidéken, továbbá Szobon, Zebegényben stb. is megalakultak a kommunista csoportok és szervezetek. A „Vörös Újság" 1918. december 12-i száma közli, hogy az aszódi repülőgépgyár munkásai elhatározták csatlakozásukat a kommunista párthoz. Egy későbbi számában arról ad hírt az újság, hogy „öt órás vita után a munkások a következő határozatot hozták*. Az aszódi szervezett munkásság 1918, december 38
