Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 3. A nemzeti tanácsoktól a néptanácsokig

a hatalmat nem volt hajlandó átadni, hanem lepecsételte hivatali helyiségét és felkérte a járási nemzetőrség parancsnokát a hivatal őrzésére.

9 Figyelemre méltó események játszódtak le 1919 január végén, február elején a gödöllői járásban. A szociáldemokrata párt január 19-én a járás 20 községének kb. 10-15 ezer főre becsült népgyűlésén olyan határozati javaslatot fogadtak el, amely megállapította, hogy az ott működő elöljáróságok és képviselőtestületek „nem tudnak a nép érdekeinek megfelelő működést kifejteni". Ezek a testületek - olvashatjuk a javaslatban - a virilizmus és adócenzus alapján „erkölcstelen eszközökkel" létrejött szervezetek. A gyűlés ezért az elöljáróságok és képviselőtestületek feloszlatását és a néptanácsok megalakítását követeli - élén a járási hivatallal. A dokumentum egyik aláírója Wojticzky Gyula, a járási tanács titkára, aki később, a Tanácsköztársaság alatt megyei politikai megbízott lett Gödöllőn. A Gödöllői Járási Tanács megalakulása 1919 januárjában (!) és működése a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző időszakban országosan egyedülálló jelenség. Olyan járási szintű népképviseleti szerv létesült Gödöllőn, amely a Tanácsköztársaság tanácsaira jellemző szervezeti sajátosságok alapján működött. A Gödöllői Járási Tanács felügyeleti hatáskörét március 21. és 25. között a jogutódjaként hivatalba lépő Gödöllői Járási Direktóriumra ruházta át.

10 A szociáldemokrata párton belüli baloldal megerősödésére mutat a párt 1919. évi február 23-i váci kerületi kongresszusa, amelyen már a későbbi kommunista vezetők játszanak vezető szerepet. A kongresszus elnöke Klein Károly, aki a váci direktórium tagja lesz. Az egyik hangadója a tanácskozásnak Kovacsik Mihály, akit március 21-én a direktórium elnökévé választanak. Kovacsik felszólalásában élesen bírálja „a régi rendet pártoló" főszolgabírót, aki - mint a forradalom előtt - a csendőröket sorakoztatja fel a szociális mozgalmak ellen. A járás községeinek szociáldemokrata küldöttei (Nagy Lénárd Sződligetről, Vígh Ernő Gödről) hasonló módon - helyi példák alapján - bírálják a közigazgatást. A kongresszus végül kimondja egy járási néptanács szervezését, hogy ellenőrzést gyakorolhasson a közigazgatás felett. Klein Károly elnök a váci szervezett munkásság példájára hivatkozik, amely határozott fellépésével elmozdította a helyükről azokat a városi tisztviselőket, akik „a nép ellenségei és nyúzói" voltak a múltban.

11 Külön kell szólnunk a városi néptanácsok felállításáról. Az 1919. évi január 27-én kelt VIII. néptörvény intézkedett a városok közigazgatási szervezetének ideiglenes módosításáról. A belügyminiszter 18430/1919. BM. sz. bizalmas körrendelete utasította a vármegyei főispánokat a városi néptanácsok felállítására. Míg a városi néptanácsokat kinevezés útján állították fel, addig a február 15-én megjelent XVI. Néptörvény már választás útján rendelte el a községi néptanácsok felállítását.

12 A vármegyei főispán-kormánybiztos a Vác városi nép tanácsot február 8-án, a szentendreit február 15-én, a ceglédit február 17-én nevezte ki. Vácott hatalmas néptömeg kényszeríti ki a régi rend képviselőinek a távozását a városházáról. 34