Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

lett, míg a két alelnök a szociáldemokrata párt tagjai közül került ki.

32 A kiéleződő belpolitikai küzdelmek idején, 1919 februárjában Nagykőrösön is megalakult a néptanács, amelyben a szociáldemokraták mellett már olyan kommunisták is bekerültek, akik - mint pl. Zsemberi Gyula későbbi direktóriumi elnök - a Tanácsköztársaság alatt jelentős szerepet játszottak.

33 Gödöllőn nem mindennapi ünnepélyességgel alakult meg a helyi nemzeti tanács november i-én. A tömeg eltávolította a királyi kastély kapujáról a kétfejű osztrák sast, a Monarchia és a régi rendszer szimbólumát.

34 A nemzeti tanács demokratikus jellegét mutatja, hogy elnöke Rózsa István cipész lett. Mindinkább kitűnt azonban, hogy a tanácsban a kispolgári elemek, régi tisztviselők és a klérus képviselőinek akarata érvényesült. Az egyre inkább felülkerekedő középrétegek úgy igykeztek háttérbe szorítani a néptömegeknek a szociális igazságért vívott harcát, hogy az osztálybéke álláspontjára helyezkedtek. Ahogy a forradalmi kormányzat helyi politikai vezetése nem hozott radikálisan új helyzetet, a forradalmi karhatalmi alakulat magatartása sem tükrözött merőben más módszereket. A november 4-én felállított nemzetőrség 12 tisztből és 302 legénységi állományú fegyveresből állott. Gödöllő és a környék közrendjére ügyelve azonban nem egyszer a régi, brutális, népelnyomó módszerekhez folyamodtak. Pl. a Gödöllő melletti Zsidón (most Vácegres) december 3-án a nyomozó csendőri közegek „ütlegeléssel kényszerítették az embereket beismerő vallomásra".

35 Szentendrén ugyan már november i-én megalakult a nemzeti tanács, de lényegében a múlt rendszer képviselőiből állott. A régi hivatalnokokon kívül ott találjuk dr. Kucsera Ferenc káplánt, a reakciós Szentendrei Néplap szerkesztőjét. A tanács elnöke az a dr. Péchy Henrik főorvos, aki később mint közismert szélsőjobboldali, Szálasi Ferenc egyik bizalmas barátja lett. A helyi szociáldemokrata párt november 3-án rendezett népgyűlésén a fentiekre való tekintettel kimondták, hogy nem fogadják el a polgármester által kijelölt nemzeti tanácsot. November 6-án - ugyancsak népgyűlésen - már olyan baloldaliak is bekerültek a tanácsba, mint Leposchán Vazul, régi szentendrei vasmunkás, valamint a Tanácsköztársaság alatt is szerepet játszó Ivanits Lajos, Leitovitz Jenő és Básits Lajos. A november 14-Í gyűlés már szentesítette Brannauer Károlyné - későbbi direktóriumi tag - és Balogh Károly vasmunkás későbbi forradalmi törvényszéki elnök - megválasztását is. A baloldali, forradalmi erők fokozatos előnyomulására jellemző, hogy végre november 17-én - ismét a népgyűlés - bizalmatlanságot szavazott a régi közigazgatásnak és Kiss Mátyást, a szociáldemokrata párt egyik helyi vezetőjét, későbbi direktóriumi elnököt választotta meg ügyvezető elnöknek. Az új néptanács tagjai között találhatjuk Ignatovity Miklóst, dr. Horváth Ákost és Perjéssy Sándort, akik a Tanácsköztársaság idején is vezető szerepet játszottak Szentendrén. Az ellentmondásra és a helyi burzsoázia erejére jellemző, hogy ugyanakkor változatlanul jelen vannak a néptanácsban és a városházán a régi rend hívei is, élükön dr. 28