Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

2. AZ „ŐSZIRÓZSÁS" FORRADALOM GYŐZELME PEST MEGYÉBEN Az 1918. évi októberi polgári demokratikus forradalom győzelme vidéken ­faluban és városban egyaránt - a régi, gyűlölt közigazgatás elleni fellépésben mu­tatkozott meg. A főszolgabíró, a polgármester, a jegyző képviselték azt az állam­hatalmat, amely a háború éveiben rengeteg keserűséget és szenvedést okozott a néptömegek számára. És ha még korruptak is voltak, akkor nem csodálható, ha a háborús szenvedésektől meggyötört nép sok helyen mérhetetlen dühvel fordult ellenük. A megye régi urai képtelenek voltak megérteni a nép történelmi igazság­szolgáltatásának a jogosságát. Agorasztó alispán a megyei törvényhatósági bizottság 1918. IV. negyedévi ülésén így „értékelte" a forradalmi eseményeket: „A forradalom kitörése folytán a mindig zabolátlan csőcselék és a különböző frontokról... visszaözönlő katonáink egy része a közrendet a vármegye területén teljesen megzavarták, s minden bajnak okát a közigazgatásban s különösen a községi jegyzőkben látták, s ezek elűzésével gondolták megtorolni vélt sérel­meiket." 1 Agorasztó természetesen védelmébe veszi jegyzőit, az egész vármegyei tisztviselői kart, és a bekövetkezett eseményekért a „csőcseléket" és a frontról visszaözönlő katonákat vádolja, nem pedig a háborús kormányzatot és hűséges támaszait, a szolgabírókat és jegyzőket. A megye kormánybiztosa, dr. Földes István, akit a megyei közigazgatás ellenőrzésével bízott meg a belügyminiszter - Agorasztóval szemben -, kénytelen elmarasztalni a népellenes és korrupt közigazgatási vezetőket. A kormánybiztos a megyei törvényhatóság fenti ülésén odavágja a vármegye urainak a szemébe, hogy „a közigazgatási szervek működésének helyszíni vizsgálata alkalmával több ízben meggyőződhetett arról, hogy azok egy része sok mulasztást, sőt he­lyenként visszaélést követett el, és az ennek következtében megnyilvánuló ellen­szenvet és a lakosság fellépését emberileg érthetőnek találja". 2 A november első napjairól készült főszolgabírói jelentésekből kiviláglik, hogy Pest megyében milyen tömeges méreteket öltött a régi gyűlölt jegyzők eltávolítása. A népharag jogosságát még Dietz Károly rendőrtiszt is elismeri. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom