Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 11. Az ellenforradalom hatalomra jutása és a fehérterror

lépéseket szabadonbocsátásuk érdekében. „Az egészért nem ő a felelős, mert a letartóztatásokba őt be nem vonták-írja a jegyző -, azt katonapolitikai szervek végezték az elöljáróság megkerülésével. így történhetett, hogy olyan egyéneket is letartóztattak, akiknek azon kívül, hogy tagjai voltak a földművesszegények tanácsának, semmi bűnük nincs. Az egész községben nagy a felzúdulás, a letartóztatottak hozzátartozói aláírásokat gyűjtenek, házról házra járva, hogy követeljék az igazságtalanul letartóztatottak szabadlábra helyezését".

25 Elképzelhető, hogy milyen felzúdulást váltott ki Csömörön a falu szegényparaszt vezetőinek az igazságtalan letartóztatása, ha a jegyző ilyen mértékben kiáll az ügyük mellett! A biai járás főszolgabírója szerint mintegy száz letartóztatásra került sor az egyes községekben. (Egy későbbi jelentés szerint 122 személyt tartóztattak le.) Csak Tökről érkezett be hozzá nemleges jelentés. A névjegyzéket összeállító albertfalvai bíró a megjegyzés rovatba bátran beírta, hogy ami az albertfalvaiakat illeti: „letartóztatásukra különösebb ok nincs".

26 Az alsódabasi járásban 134, a gyömrői járásban pedig 121 fő letartóztatásáról érkezett jelentés.

27 A lajosmizsei direktórium két tagját a románok lőtték le a bevonulás alkalmával, a többit Kecskemétre szállították. Az ócsai munkástanács tagjait a budapesti gyűjtőfogházba vitték, az Örkényieket és a pusztavacsiakat az államügyészség vette őrizetbe.

28 Újhartyánban a Vörösőrség áruló parancsnoka segítségével a direktórium négy szegényparaszt tagját elfogták, megverték, megalázták, majd Ceglédre szállítva, bebörtönözték őket.

29 A megye városaiban is dühöngött az ellenforradalmi terror, amelyhez a megszálló román csapatok nemcsak segítséget nyújtottak, hanem sok esetben maguk végezték ki az ellenforradalmi hatóságok letartóztatásában levő áldozatokat. Szentendrén a rendőrség fogdájában - durva bántalmazások közepette mintegy 200 embert őriztek. A foglyok közé került Móricz Zsigmond is, akit leányfalui otthonából fehér karszalagos rendőrök kísértek oda. Hat hétig volt az ellenforradalom foglya és mint „őrizetes kommunistával" szórakoztak vele.

30 Egyébként a román katonaság szeptember 3-án szállta meg a várost. A fogvatartott 5 2 kommunistát hosszú láncra fűzték és magukkal vitték. Először Alagra kerültek, majd Gödöllőre gyalogoltatták őket. Innen kerültek vissza Szentendrére, mígnem egy részüket a pestvidéki kir. törvényszék elé állították. Általában megállapíthatjuk, hogy a régi uralkodó osztály képviselői, az államhatalom helyi vezetői csak akkor bátorodtak fel, amikor maguk mögött érezték a megszálló román csapatokat. A legjellemzőbb példa erre Vác. Hiába viselkedett higgadtan és méltóságteljesen a váci munkásság és hiába hangzottak el az elismerő polgármesteri szavak, három nap múlva, augusztus 9-én Vácott is megkezdődött a fehérterror. Vácott az ellenforradalmi erők legelső teendői közé tartozott a fegyveres szervezkedés. Főleg tisztekből és tiszthelyettesekből karhatalmi zászlóaljakat 187