Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 11. Az ellenforradalom hatalomra jutása és a fehérterror

túra hű védelmezői kettőzött őrséget tartottak a megyeháza kapujánál, és csak 7-én délelőtt, a megyei tanács és direktórium tagjaival együtt hagyták el az épületet.

7 A megyében helyreállt a régi úri közigazgatás, de 4-5 községbe „a lakosság ellenséges magatartása miatt" nem mentek vissza a régi jegyzők. Ezek közé a községek közé tartozott Perbál és Páty, ahová még 1920. július 30-ig sem tértek vissza azok a vezető jegyzők, akik a népharag elől a forradalmak idején távozni kényszerültek".

8 A vármegye élére Saly Endre került, akit Peyer Károly belügyminiszter augusztus 4-én kinevezett Pest megye főispáni kormánybiztosává.

9 A régi alispán, Agorasztó Tivadar csak augusztus 6-án foglalta el ismét az alispáni széket, mert „a Peidl-kormánnyal nem tartott fenn kapcsolatot, azt nem ismerte el."

10 Agorasztó és az alispáni hivatal azon fáradozott, hogy a megyében minél előbb helyreállítsa a régi rendet, ezért sorra hatálytalanította a tanácshatalom intézkedéseit. Csak a megyében folyó műszaki munkák zavartalansága miatt adott engedélyt arra, hogy a kerületi mezőgazdasági hivatalok egyelőre helyükön maradjanak és a megkezdett építési munkálatokat befejezzék.

11 A néhány napos Peidl-kormányt a Friedrich-kabinet követte és ezzel kezdetét vette az ellenforradalom nyílt és brutális diktatúrája Magyarországon. A Friedrichkormány nevéhez fűződik a kormánybiztosi intézmény életre hívása abból a célból, hogy a kormánybiztosok a kormány segítségére legyenek az újjászervezendő ellenforradalmi helyi közigazgatási szervek tevékenységének irányításában és ellenőrzésében. Kerületi kormánybiztosokon kívül megyei kormánybiztosokat is kineveztek. Így lett gróf Ráday Gedeon Pest megyei és somogyi nagybirtokos, a bécsi ellenforradalmi komité tagja, szeptember 18-án Pest—Pilis-Solt-Kiskun vármegye, valamint Szolnok és Kecskemét városok kormánybiztosa.

12 Az ellenforradalmi jellegű közigazgatási szervezet kiépítésével párhuzamosan ment végbe a csendőri, rendőri és katonai erők szervezése egy fékevesztett népellenes terrorhadjárat lefolytatása érdekében. Az intézkedések egyik legfőbb előfeltétele a csendőrség megerősítése volt. Felismerte ezt Agorasztó alispán, aki a belügyminiszternek augusztus 18-án írt jelentésében hangsúlyozta, hogy a proletárdiktatúra alatti „bűntettek nyomozása és a letartóztatások a csendőrség megerősítése és kellő felfegyverzése mellett vihető keresztül".

13 A belügyminisztérium erre vonatkozóan értesítette Pest megye alispánját, hogy a „csendőrségnek, mint országos közbiztonsági szervnek régi szervezetetével és fegyverzetével való meghagyása tárgyában illetékes helyen románokkal tárgyalások folyamatban vannak. A csendőrség jelenlegi létszámának felemelése szintén ezen tárgyalások eredményétől tétetik függővé".

14 Ilyen intézkedések után már semmi akadálya sem volt egy vad, népellenes bosszúhadjárat megindításának. Ez a hajtóvadászat nemcsak a kommunistákra terjedt ki, de minden haladó szellemű munkásra, parasztra, értelmiségire és kis184