Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 9. Harc az ellenforradalom ellen - A forradalmi törvényszékek

rendeletek áthágása, valamint a rémhírterjesztés ügyeivel. Az árdrágítókat először pénzbüntetéssel sújtották és a rejtegetett árut a törvényszék elkobozta. A pénzbírság 500 koronától 20 000 koronáig terjedt. A törvényszék munkájában nagy becsületességgel dolgozott Maróti Lajos vádbiztos, akit a szervezett munkásság nagyon becsült megalkuvást nem ismerő, hajlíihatatlan magatartása miatt. Viszont annál inkább féltek tőle az üzérkedők, árdrágítók és a spekulánsok. Forradalmi időkhöz Í11Ő kemény módszereket is alkalmazott. Még koratavasszal történt, amikor a város nagy tüzelőhiányban szenvedett, de nem volt elég munkáskéz a fahordáshoz, hogy Maróti a kávéházban időző, jómódú polgárokat kivezényelte a munka elvégzésére. A Váci Forradalmi Törvényszék csupán egy ízben hozott halálos ítéletet. Hegedűs Józsefet engedelmesség megtagadása, izgatás, lázítás és az ellenséggel való kapcsolattartás bűntette miatt 1919. április 18-án kivégezték.

27 A Ceglédi Forradalmi Törvényszék működéséről általában elismerően ír a helyi sajtó. Pártatlanságát csupán a Mátyás-ügy árnyékolta be. Mint már feljebb említettük: miután Mátyás József vádbiztost, a tanács közmunkaügyi megbízottját a vörösőrök italos állapotban találták, a Forradalmi Törvényszék elé állították és a szesztilalom áthágása miatt hivatalvesztésre, valamint egy havi fogházra ítélték.

28 A Gödöllői Forradalmi Törvényszék vezetője Hajduczy János, a munkástanács tagja volt. Lopásért, orgazdaságért, tiltott fegyverrejtegetésért börtön-, illetve pénzbüntetést szabtak ki. Súlyosabb esetekben a Járási Forradalmi Törvényszék ítélkezett.

29 Szentendrén Balogh Károly vasmunkás lett a törvényszék elnöke és dr. Horváth Ákos a vádbiztos, azaz az ügyész. A bírák munkásemberekből álltak, mint Vörös János lakatos, Franges László fodrász, Rozsnyai Ferenc nyomdász stb. Az egyetlen halálos ítéletet, amelyet Szentendrén hoztak, azt az oda kivezényelt különítmény parancsnoka, statáriális úton, a helybeli ellenforradalmi megmozdulás elleni megtorlásul hajttatta végre. Egyébként a Szentendrei Forradalmi Törvényszék ítéleteire is az volt jellemző, hogy elsősorban a közönséges bűnözőkkel szemben lépett fel. A kimondott börtönbüntetések esetén azonban nem egyszer érvényesítette a humánus és a szociális szempontokat, s gyakran alkamazta a büntetések felfüggesztését.

30 Általában szigorúan lépett fel a törvényszék az olyan korrupciós ügyekben, amikor valamelyik tanácsfunkcionárius hozott szégyent a tanácshatalomra és visszaéléseket követett el. A Rákoscsabai Forradalmi Törvényszék 1919. július 26-án közpénzek sikkasztása, okirathamisítás és a befolyt közpénzek hűtlen kezelése miatt a direktórium elnökét 15 évi börtönre és politikai jogainak elvesztésére ítélte.

31 Július végén a Ceglédi Forradalmi Törvényszék vádbiztosa gyermek-bizottság felállítását sürgeti a városi direktóriumnál, hogy a jövőben ez a bizottság ítél171