Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 9. Harc az ellenforradalom ellen

madás meglepte az ottaniakat, mert Szőke délelőtti kudarca után nem számítottak újabb támadásra. így azután 23-án estére - Szőke veresége ellenére - a hadműveleti terv első része, a Kecel-Kiskőrös-Soltvadkert háromszög felszabadítása sikeresen befejeződött. Ezzel egy időben, 23-án estére Dunapatajon is elbukott az ellenforradalmi lázadás. Délelőtt azonban a Duna menti részeken újult erővel megindult a harc. „Szívós kézitusa alakult ki Harta centrumában, ami a »fehérgárdisták« visszavonulásával végződött. Dunapataj előtt még elkeseredettebb, mintegy 4-5 órás harc bontakozott ki, amely csak délután 5-6 óra körül fejeződött be, szintén a vörösőrök és a Lenin-fiúk győzelmével. A dunapataji csata a Duna melléki ellenforradalom felszámolásának legvéresebb ütközete volt. Szamuely jelentésében így kommentálta: »Ez volt az első komoly támadás, amely egész állóharccá fejlődött. Utolsó pillanatig védték az állásokat. Mindkét részről elég erős veszteségek.« A Vörös Újság 300 halottról szóló híradása ugyan nyilvánvaló túlzás, de az ellenforradalmárok tényleges embervesztesége, mintegy 42-48 halott is egyedülálló a Duna melléki ellenforradalom története során." A dunapataji ütközet elvesztésével a Duna melléki ellenforradalom sorsa megpecsételődött, Szamuely alaptalanul tartott Kalocsa ellenállásától, s kért üteget a város ostromához. Fehér ezredes is túlbecsülte a visszavonulók szívósságát. Az ellenforradalmárok beszüntették a harcot. Június 25-én a hadseregfőparancsnokság hadműveleti naplójába a következő bejegyzés került: „Kalocsán az ellenforradalom le van verve." Peczkay is joggal jelenthette: „A parasztlázadás teljes mértékben letörve. Csend és nyugalom van."

19 A mozgalom vezetői és legaktívabb résztvevői a déli demarkációs vonal mögé, előbb Bajára, majd Szegedre menekültek. A Duna-Tisza közéről menekültek számát Joanovics Sándor, Pest megye kormányzótanácsi biztosa 1500-ra, Winkler Pál kalocsai érseki könyvtáros több mint 2000-re becsülte. Kelemen Béla, a szegedi kormány minisztere, több ezer kalocsai és dunapataji menekültről tudott. A szegedi toborzóbizottságoknál jelentkezők közül kb. 2500 főre becsülhető azoknak a száma, akik a „vörös terror elől menekültek".

20 A.^ ellenforradalmat követő büntetőeljárásokról szólva megállapíthatjuk, hogy a felkeléssel rokonszenvezők ügyeinek kivizsgálása már a fegyveres harcok idején elkezdődött és július végéig elhúzódott. Az elfogott ellenforradalmárokkal mind a forradalmi törvényszék, mind pedig a katonai forradalmi törvényszék és rögtönítélő forradalmi törvényszék foglalkozott. A csepeli bíróság 3, a tengerészzászlóalj 2, a szekszárdi 6, a kiskőrösi 3 halálos ítéletet hozott. A legtöbb halálos ítéletet a Szamuely Tibor elnöklete alatt működő rögtönítélő törvényszék hozta. Tasson 3, Hartán 1, Solton 14, Dunapatajon 12, Kalocsán 22 ellenforradalmárt végeztetett ki. A bírósági eljárásokkal párhuzamosan az ellenforradalomban részt vevő községeket termény- és készpénz-beszolgáltatásra kötelezték.

21 Az ellenforradalomból a tanácshatalom vezetői sok hasznos tanulságot 168