Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 7. Oktatásügy és kulturális élet

7. OKTATÁSÜGY ÉS KULTURÁLIS ÉLET A Tanácsköztársaság kultúrpolitikája a volt uralkodó osztály művelődési monopóliumának megszüntetését, a munkásosztály vezető szerepének megvalósítását szolgálta. Mélyreható kulturális forradalom kibontakozásának kezdetét jelentette az iskolaköteles korhatár felemelése io-től 14 évre; az egyetemek megnyitása a dolgozók gyermekei számára; a munkásegyetem megnyitása; analfabétatanfolyam szervezése, a felnőttoktatás. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 12-én kiadott LIV. sz. rendelete értelmében a művelődésügy igazgatását a tanácsok keretében alakult művelődési osztályokra bízta. A rendelet értelmében minden falusi, városi, járási és megyei tanácsnak művelődési osztályt kellett létrehoznia. Az osztály létszámát a tanácsok állapították meg, úgy, hogy abban a helyi közigazgatás, a szülők és pedagógusok képviseltették magukat. A községi művelődési osztályok összetétele mindig hű tükörképe volt a falusi osztályerőviszonyoknak és megfelelt a helyi tanácsok osztály összetételének. Pl. a Bián megalakult művelődési osztály 10 tagja között 4 napszámos, illetve gazdasági cseléd, 3 iparos (egy-egy kőműves, bognár és pék), 1 erdész és 1 tanító volt.

1 ' A művelődési osztályok Pest megye minden községében, városában és járásában megalakultak. A Pest megyei művelődési osztály élére Porczió István, a direktórium tagja került. Porczióról hadd mondjuk el, hogy régi szervezett munkás volt, cipészmester. A forradalmak előtt Pestújhelyen működött a szociáldemokrata párt titkáraként. Innen hívták a megyei direktórium vezérkarába.

2 Porczió munkatársai között vezető szerepet játszott a később mártírhalált halt Csikós József, továbbá dr. Várkonyi Sándor és Koch Ferenc. Az együttműködést az osztály és a Közoktatásügyi Népbiztosság között két művelődésügyi megbízott kiküldésével biztosították. Az egyik a népiskolákért, a másik a középiskolákért és a szakiskolákért volt felelős.

3 Pest megyében, a megye nagysága miatt, a tanügyi igazgatás bizonyos mértékig decentralizált formát öltött. A központi tanfelügyelőség Budapesten székelt, de tanfelügyelői kirendeltségek voltak Újpesten, Kecskeméten és Kiskunhalason. Az átszervezés során legelőször a központi tanfelügyelőség szűnt meg. Vezetőjét, 146