Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 1. Pest megye az 1918. évi polgári demokratikus forradalom előestéjén

ten a lakosság 90%-a munkás; munka és kenyér nélkül. . . Ezeknek nagy részét a szocialista eszmék befolyása alatt álló munkások teszik ki, akik a felebaráti szeretet adományait ridegen visszautasítják, mint alamizsnát, melyre szükségük nincs és munkát követelnek, amelyből eltarthassák éhező családjukat."

1 íme, már a századforduló elején milyen erős és szilárd a munkásosztály öntudata a főváros egyik munkásperemén. Nem csoda, ha az újpesti munkásnyomor döbbenetes valósága - álomba öltöztetve - Ady Endre költeményében az „Álmodik a nyomor"-ban is megjelent. A munkásosztály politikai harcának középpontjában a háború előtti években az általános, titkos választójog állt. A küzdelem legnagyobb és legdrámaibb eseménye 1912. május 23-án zajlott le Budapesten. A magyar munkásmozgalom történetében „vérvörös csütörtök"-ként ismert tüntetés jelentős tömegerejét alkották a Pest megyében fekvő üzemek dolgozói. Erzsébetfalváról, Csepelről, Újpestről, Rákospalotáról sokezer főnyi tömeg indult el és verődött hatalmas tömegbe, míg a palament elé ért, ahol is a békésen tüntető tömegbe sortüzet zúdítottak. A fővárosi és a Pest megyei munkások leghatalmasabb háború előtti tüntetésének legszebb irodalmi emléke Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán c. verse, amelyben a költő ezt a Pesr környéki helységet énekelte meg: „O jövevény sínek, visztek-e még ma tovább? Vis^tek-e még ma odáig, ahol most csörren a\ ablak, hol most csorran a vér, forran a forradalom ? Hol %ajgé tömegen most úr a néma Petőfi s sarkra a% Esyme kiáll isteni rima gyanánt? hol, tán míg írom e%t, Magyarország, nagy betegágyán vér és kínok kö^t megszületett a Jövő." A „vérvörös csütörtök" korszakzáró eseménye volt a magyar munkásmozgalomnak. Az elvesztett világháború során kibontakozó mozgalmak már közvetlenül az 1918-as „őszirózsás forradalom" történetéhez tartoznak.

2 A parasztság mozgalmaira országosan is maradandó hatást gyakorolt a ceglédi születésű Várkonyi István tevékenysége. Az ő kezdeményezésére 1897 februárjában Cegléden összeült földműveskongresszus a legnagyobb jelentőségű esemény Pest megye parasztságának történetében. Ezt tetőzte be Várkonyi 1897 szeptemberében Cegléden a „Független Szocialista Párt" alakuló kongreszszusával, amely első ízben hozott határozatot a földosztásról.

3 A ceglédi „földosztó határozattól" aratósztrájkokon és kisebb helyi megmozdulásokon keresztül vezetett a Pest megyei parasztság útja a világháborús megpróbáltatásokig és az 1918-as polgári demokratikus forradalomig. E mozgalmak során nem véletlenül emelkedik ki az aszódi járás agrárszegénységének a harca: az 1897-es turai, az 1912-es kartali cselédsztrájk, valamint az 1917-18. évi háborúellenes mozgal12