Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 4. Kommunista mozgalom és az egyesült párt tevékenysége Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - Az első szabad május megünneplése

letárok lehetnek. Igaz, ez az álláspont olyan időpontban született, amikor a pártnak igen sok ingadozó kispolgár lett a tagja. Ez ugyan nem menti, de legalábbis magyarázza ezt az állásfoglalást. A pártmunka megjavítására, a pártélet újjászervezésére irányuló kísérlet nem sikerült. A tendencia, a szándék a problémák megoldására mégis jelentős, mert azt bizonyítja, hogy a tapasztalatok alapján a kommunisták - ha lett volna rá idejük - megoldották volna a párt újjászervezésének nehéz problémáját. Összefoglalva: a Pest megyei kommunisták és pártszervezetek tevékenységét, nézeteit ugyanazok az erények és fogyatékosságok jellemezték, amelyek az országos mozgalomét. Pest megye kommunistái, forradalmár munkásai és parasztjai nem maradtak el hősiességben, áldozatkészségben, a dolgozó nép ügyének és hatalmának szolgálatában az ország többi részétől, sőt példamutatásukkal, kezdeményezésükkel, helytállásukkal joggal érdemelték ki a „vörös Pest vármegye" megtisztelő jelzőt. Tévedéseiket nem róhatjuk fel csupán az ő hibájuknak. Nem akarjuk felmenteni a mulasztásokat elkövetőket a felelősség alól, de igaztalanok lennénk, ha nem hoznánk fel mentségükre s bizonyos értelemben igazolásukra azt, hogy oly rövid idő alatt nem is tudhatták helyesen eldönteni a társadalom évtizedek, sőt évszázadok alatt felgyülemlett ezernyi kérdését. Forradalmi időben, szinte „pillanatok" alatt váltak a harc vezetőivé, élharcosaivá, nem rendelkeztek sem kellő elméleti felkészültséggel, sem kellő tapasztalatokkal ahhoz, hogy bölcsebben végezzék munkájukat. A marxizmus-leninizmus elméletének elsajátítására sem idejük, sem elég lehetőségük nem volt. Leninnel és a leninizmus néhány alapvető kérdésével - Kun Béláékat kivéve - a magyar kommunisták és más forradalmárok csak a hatalom kivívását követő időben ismerkedhettek meg, s akkor is igen szűk keretek között. A.^ első szabad május megünneplése A proletár nemzetköziség immár hagyományos ünnepét - a városokban és a falvakban egyaránt - a pártszervezetek aktív közreműködésével készítették elő és szervezték meg. Május elsején az ország katonai helyzete kedvezőtlen volt. A „Vörös Újság" május i-i számában a Vörös Hadsereg harcairól kiadott hivatalos jelentésből kitűnik, hogy május i-e küszöbén az ellenség minden oldalról előnyomult hazánk földjén. A szerbek és franciák elfoglalták Hódmezővásárhelyt, a románok Mezőtúrt és a Tiszafüredtől északkeletre levő területen a Tiszántúlt. A csehek általános támadásba mentek át és megközelítették Sátoraljaújhelyt. A kedvezőtlen hadihelyzet ellenére a magyar proletariátus a reménység és bizalom légkörében, impozáns külsőségek között ünnepelte meg a proletár nemzetköziség napját. A reménység és a bizalom nem volt alaptalan. Ezekben a napok105