Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Bevezetés

áprilisában, amikor a szultáni hász-bir to kokhoz tartozó tolnai, paksi és földvári kikötők jövedelmét a török kincstár részére már nap mint nap beszedték,

5 azt nem a budai pasa, hanem a mohácsi szandzsákbég oltalma alatt, a szekcsői és a szekszárdi török helyőrség árnyékában tették.

6 Ugyancsak kisebb, a krónikaírók által fel sem igen jegyzett hadműveletek során került Szeged, Kalocsa és Vác a törökök birtokába. Szegedet 15 43 tavaszán (vagy még korábban) foglalták el,

7 amire Szinán csaus elbeszéléséből is következtetni lehet, mert a szegedi szandzsákbéget már az 1543. évi szultáni hadjárat egyik tevékeny résztvevőjeként emlegette.

8 Ugyanekkor a törökök a szegedi szandzsákhoz tartozó kalocsai várat is veszélytelenül birtokolhatták, mert helyőrsége egyrészét az 1543- július—augusztus—szeptember havi zsoldjegyzék szerint a székesfehérvári várhoz rendelték.

9 A váci várról is csak annyi ismeretes, hogy 1543. májusában még nem szállták meg, de szeptemberben már török helyőrség állomásozott benne.

10 Nagyobb harci zajjal került török kézre Valpó, Pécs, Siklós, Esztergom, Tata és Székesfehérvár, feltehetőleg éppen amiatt, mert a szultán nem azzal a tervszerű szándékkal indult el, hogy ezeket a várakat elfoglalja. 1543-ban Szulejmán valójában Bécs bevételére indított hadjáratot, hogy eleget tegyen a Habsburgok kétoldalú megtámadására kötött francia-török együttműködés keretében vállalt kötelezettségének. A szultán 1543. július derekán maga írta a velencei dózsénak, hogy Budán nem sokat időzik, mert Bécs és Németország ellen szándékozik menni.

11 A török sereg azonban Esztergomnál megtorpant, talán, mert a szultán sem földközi-tengeri flottája, sem a vele együttműködő francia szövetségesek hadműveleteiről megnyugtató híreket nem kapott.

12 E hadjárat után Mehmed budai pasa a további terjeszkedést már öntevékenyen folytatta: 1544 tavaszán elfoglalta Visegrádot, Nógrádot és Hatvant. A tél folyamán pedig Ahmed székesfehérvári szandzsákbég Ozorát akarta bevenni, de támadása olyan sikertelenül végződött, hogy amint a szultán hírét vette, állásából elmozdította és helyére 1545. január 28-án Dervis szegedi szandzsákbéget nevezte ki.

13 Rövid idő múlva, 1545. április 4-én a budai beglerbég arra kapott utasítást, hogy a simontornyai és az ozorai várat foglalja el, mert azok őrsége állandóan portyázni jár.

14 Néhány hónap múlva nemcsak a simontornyai és az ozorai, de még a döbröközi, a tamási és a görösgáli vár is 5 Velics A., Magyarországi török kincstári defterek, Bp., 1886—1890,, II., 9. (A szerző által közölt dátum téves, nem március, hanem április 17.) A felsorolt kikötőknél beszedett jövedelem első részletét, 12 322 akcsét már 1542. nov. 24-én a budai kincstárnak be is fizették. 8 Éppen Kászim mohácsi szandzsákbég 1543 áprilisában írt jelentéséből is ismeretes, hogy Szekcső és Szekszárd már korábban török kézre került, ld. Thúry J., im., II., 294—95. Megemlítjük itt, hogy Kászim béget a hadjáratban résztvevő Rüsztem pasa következetesen szekszárdi szandzsákbégnek nevezte krónikájában, ld. Forrer L.

} Die osmanische Chronik des Rüstern Pascha, Leipzig, 1923. 119 és 123. 7 Egy zsoldjegyzék szerint 1543 júliusára a szegedi szandzsákot (livát) is kialakították, ld. Velics A., im., I., 7. 8 Thúry }., im., IL, 332, 336 és 343. 8 Velics A., im., I., 7—9. 10 ld. Bártfai Szabó L., Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp., 1938. 386 és Velics A., im., I., 20, 11 Id. Suleimans Angriff auf Europa, Acta Orient, Hung. XXVIII. (1974) 193—95. — Fráter György azonban már kora tavasszal tudni vélte, hogy ez alkalommal a szultán nem Bécs ellen indít hadjáratot, hanem Pécset, Esztergomot és Székesfehérvárt szándékozik elfoglalni, ld. Szántó I., Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért Magyarországon 15 41—1547., Acta Histocira XL. (Szeged, 1972.) 84. 12 Szulejmán már Budáról futárt küldött Velencébe, hogy sürgős helyzetjelentést kérjen flottájáról, Id. Suleimans Angriff, im., 294. 13 Isztambul, Topkapi Saray Müzesi Arsivi, D. 12321, p. 79 és 112. 14 Uo., D. 12321 p. 231. 8