Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Bevezetés

így a budai szandzsákba 15 5 9-ben kiküldött biztos is magával vitte az előző, vagyis az 1546. évi összeírás másolatát, s abból minden egyes településnél felolvasta a már nyilvántartásba vettek névsorát és a jelentkezőktől megtudakolta a családi helyzetükben történt változást; ha valaki az eltelt 13 év alatt megnősült, a neve alá korábban jegyzett nőtlen szót kiigazította nősre, az időközben felserdült fiúgyermekeket pedig családi állapotuk megjelölésével beírta keresztnevükön. Akik a névsorolvasáskor nem jelentkeztek, azokról megérdeklődte távollétük okát és ahogyan számot adtak róluk, nevük fölé jegyezte: meghalt, eltűnt, megszökött, Vác városban telepedett le, több, mint tíz éve Kecskemét városban lakik, vagy beírta így: „kérdezéskor azt válaszolták: ilyen nevű ráját nem ismerünk" stb. Amikor az 1546. évi névsor végére ért, annak folytatásaként, vagy, ha ott nem volt hely oldalt a lap szélére felírta az újonnan beköltözöttek nevét. Ha észrevette, hogy egy nevet véletlen kétszer jegyzett be, akkor átlósan a névre ráirta „megismételt". Nem egészen világos már az olyan kiigazítása, amikor az első összeírásba bejegyzett fiú vagy testvér neve fölé — anélkül, — hogy meghaltnak vagy eltűntnek nyilvánította volna — egy másik keresztnevet írt. A két összeírás a fogalmazvány török eredetijében világosan felismerhető, de hogy azok egymástól a mostani kiadásunkban is megkülönböztethetők legyenek, az első összeírás szövegét álló betűkkel és a második összeírás során ezen véghezvitt javításokat, betoldásokat és kiegészítéseket dőlt betűkkel közöltük. Ugyanilyen okból az első (1546. évi) összeírás helységneveit vastag nagybetűkkel szedettük, a második (15 5 9. évi) összeírás új helységneveit pedig normál nagybetűkkel. A biztos a település neve mellé írva szám szerint kimutatta, hogy abban a faluban, illetve városban hányan voltak az előző összeírás szerinti „régi" lakosok, a 13 év alatt mennyi halt meg közülük, hányan maradtak meg és mennyi az újonnan összeírtak száma. Az előző, az 1546. évi összeírás ily módon történt kiigazítása alapján készült el az új összeírás letisztázott példánya, amelybe természetesen a meghaltak, eltűntek, szököttek, elköltözöttek stb. nevei már nem kerültek be. Az 1559. évi fogalmazvány tehát demográfiai és településtörténeti szempontból sokkal gazdagabb adatokat tartalmaz, mint a budai szandzsák többi összeírásainak letisztázott példányai. Forrásértékét még külön emeli, hogy a budai szandzsáknak egyszerre két összeírását, a legelsőt, az 1546. évit és a másodikat, az 1559. évit tartalmazza. Adatgazdagsága teszi tehát indokolttá, hogy a budai szandzsák valamennyi összeírása közül most éppen ez a fogalmazvány kerül kiadásra,

48 noha ez nem teljesen befejezett, mert nagyon sok településnél hiányoznak belőle a lakosok által fizetendő terménytizedek és adók mennyiségének felsorolásai. Fizetési kötelezettségeik teljes összegét azonban pótolni tudtuk a budai szandzsák 1559. évi timár defteréből, amelyben már feltüntették minden egyes település várható földesúri jövedelmét azzal együtt, hogy az kinek a tímár-, ziámet-, illetve hász-birtoka lett.

49 Mindamellett a most közre adott fogalmazványban található számos olyan település, melynél az összeíró tételesen részletezte a lakosok szolgáltatási kötelezettségeit (Id. a kötet elején Érd, Besnyő, Pentele stb. falvakat). Az itt adott felsorolások jól tájékoztatnak arról, hogy az összeírás során miféle adókat és terménytizedeket vettek számba, vagyis egy-egy település teljes földesúri jövedelme miből is tevődött össze. Miután tehát az összeíró a lakosok neveit nyilvántartásba vette, először a dzsizje-adót fizetők számát tüntette fel. A törvény szerint, aki a házán, földjén, szőlőjén kívül

t 48 Ezúttal is köszönetet kell mondanom Dr. Lakatos Ernőnek, a Pest megyei Levéltár igazgatójának, hogy elsősorban ennek az összeírási fogalmazványnak a feldolgozására ösztönzött. 49 Isztambul, Bäsbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri, No. 329. 13