Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Bevezetés

A budai szandzsák első összeírásának keletkezési idejét szintén csak közvetett adatokból tudjuk megállapítani. Erre a legbiztosabb támpontot Kászim nógrádi szandzsákbég, az egykor Vác város birtokában volt, Dengeleg falu közelében fekvő majorságáról (csiftlik) szóló bejegyzés nyújtja. 39 Keltezés ugyan nincs ebben sem, de ezt a bejegyzést betű szerint bemásolták a budai szandzsák itt közreadott 1559. évi összeírásába a követ­kező záradékkal: "A tapu-ületék Halil bég 1546. okt. 11-én kelt nyugtája szerint 1000 akcse". 40 A keletkezési időpont megállapításához még jó segítséget nyújt a budai szandzsák első tímár defteré, melyet az összeírás elkészítése után, annak alapján állí­tottak össze. 41 Ebben a ziámet-birtokosok között találhatók olyan nevek, mint például Ali Cselebi budai defterdár, vagy Der ja bég, a dunai flotta parancsnoka, akikről tudjuk, hogy 1546 óta tartózkodtak itt. 42 Az idézett tímár defter pedig nemcsak a budai, hanem az esztergomi, a nógrádi, a hatvani és a szegedi szandzsákok tímár-, ziámet- és hász­birtokait tartalmazza, ami azt bizonyítja, hogy ezeknek a szandzsákoknak az első össze­írása szintén 1546-ban készült el. Az egyes szandzsákok összeírását azonban időről-időre meg kellett ismételni, mert az eltelt évek során a lakosok száma megváltozott, s így a kincstár tized- és adóbevétele is növekedhetett vagy csökkenhetett. Általában tíz évenként készítettek egy-egy szandzsák területéről új összeírást, de ismerünk példákat arra, hogy ezt néha rövidebb, néha hosz­szabb idő után rendelték el. 43 így például a mohácsi és a simontornyai szandzsákokat már néhány év múlva, 1550/5 i-ben újra összeírták, de ezt a munkát nem Halil bég, hanem Dervis szegedi szandzsákbég végezte el. 44 A budai szandzsák második összeírását csak 1559-ben készítette el az előbb említett Dervis szegedi szandzsákbég, aki ekkor megbízást kapott még a hatvani, a füleki, a szécsényi és a nógrádi szandzsákok összeírására is. 45 Ezek közül a budai, a hatvani és a szécsényi szandzsákok összeírásának fogalmazványai maradtak meg. 46 Forrásértékük azonban így nagyobb, mintha letisztízott példányok lennének; számos olyan adatot őriztek meg számunkra, amelyek tisztázatba sohasem kerültek. Ezekből a fogalmazványokból mindenek előtt jól kivehető az egyes települések nyilván­tartásba vételének módja, illetve az összeírás folyamata. Amikor valamelyik szandzsák új összeírását rendelték el, az összeíró biztosnak átadták az előző összeírás másolatát, 47 hogy az egyes településeket s azok lakosait annak alapján keressék. Emellett természete­sen kutatniuk kellett aziránt, hogy a régi összeíráskor nem maradt-e ki egy félreesőbb falu, vagy akár csak egy lakatlan puszta is. 39 Ld. Káldy-Nagy Gy., Kanuni devri Budin, 118. 40 Ld. alább a 401. sz. alatt, Vác város összeírása végén. 41 Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 1044. 42 Fekete L., Budapest a törökkorban, 211 és Velics A. } im., I., 63. 43 A tíz évenkénti összeírás mellett szólt az a rendelkezés, hogy mindenkit ahhoz a helységhez kell beírni lakosnak, ahol tíz éve lakik; tehát ha valaki csak néhány éve költözött el, nem az új, hanem a régi lakhelyéhez tartozónak írták össze. ld. Káldy-Nagy Gy., Magyarországi török adóössze­írások, 19—20. 44 Ld. Fekete L.—Káldy-Nagy Gy., A budai török számadáskönyvek, 436. Mindkét összeírás fennmaradt, de szintén keltezetlenül, ld. Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 443. és 412. A mohácsi szandzsákkal kapcsolatban itt meg kell említenünk, hogy azt egy-két évvel később, 1555-ben már a pécsi szandzsáknak nevezték (im., 300.), de az 1554. évi dzsizje defteren még mind a mohácsi, mind a pécsi liva megjelölés olvasható (Káldy-Nygy Gy., Baranya megye, 3.). Ugyancsak 15 50/5 i-ben készítették el a koppányi és siklósi szandzsákok összeírásait is (Fekete L.,— Káldy Nagy Gy., Budai török számadáskönyvek, 436.). Az 1552. jan. 26-án a Halil bégnek írt szultáni utasításban szintén újonnan készített összeírásokról tettek említést, de a vonatkozó szandzsák megjelölés nélkül, ld. Isztambul, Topkapi Sarayi Kütüphanesi Koguslar K. 888., p. 29. 45 Ld. Fekete L.—Káldy-Nagy Gy., Budai török számadáskönyvek, 444., 524. és 605—606. 46 Isztambul, Basbanaklik Arsivi, Tahrir defterleri No. 314. és 315. 47 Káldy-Nagy Gy., Magyarországi török adóösszeírások, 18. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom