Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Bevezetés

becsei és becskereki

21 1551/52-ben szolnoki

27 . 1552/53-ban görösgáli

22 1552-ben szécsényi

28 15 53/5 4-ben szekszárdi

23 15 5 2-ben veszprémi

29 15 5 4-ben temesvári

24 1552-ben füleki

30 1555-ben csanádi 1552-ben gyulai

31 1566-ban lippai

25 15 52/5 3-ban szigetvári

32 1566-ban aradi

26 15 52/5 3-ban Az egyes szandzsákok elmosódó határvonalakkal történő kialakítása után hosszabbrövidebb idő múlva sor került azok helységenként való összeírására is, mert ahogyan a mohácsi szandzsákbégnek 1545 márciusában küldött utasításban írták: „az ottani helyek állapotát és a rája viszonyait a többi tartományokéhoz hasonlóan szintén meg kell ismerni".

33 A helységek összeírásakor tehát az ott élő ráják neveit is nyilvántartásba kellett venni. A lakosság neveit tartalmazó szandzsák-összeírásokra a török uralom alá került terü21 Röviddel Becse és Becskerek elfoglalása után állították fel, szandzsákbégje Kászim pasa lett, ld. az 1552. febr. 13-án és márc. 13-án neki küldött szultáni utasításokat: „Becsi és Becskerek szandzsákbégje, Kászim pasa..", uo, Koguslar K. 888. p. 71. és 103. Kászim pasa korábban mohácsi szandzsákbég, azután budai beglerbég, majd székesfehérvári szandzságbég volt, ld. Gévay A,, A budai pasák. Bécs, 1841. 6. A becsi és becskereki szandzsák rövid idő múlva beolvadt a csanádi szandzsákba; annak még egy későbbi, 1567-ben készült összeírásában is megtalálható a becsei náhije és a becskereki náhije, ld. Isztambul, Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 365. 22 A görösgáli szandzsákot 1552 márciusában alakították ki, ld. a vonatkozó szultáni utasításokat Koguslar K. 888. p. 69. és 123., melyekben megengedték, hogy a szandzsákbég tetszése szerint Görösgálon vagy Siklóson tartózkodhat. Talán emiatt történt, hogy például az 1554. évi dzsizjeösszeírás során ezt írták: „Görösgáli és siklósi liva", ld. Káldy-Nagy Gy. Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp., 1961. 3. 23 Szekszárd 1551-ben még csak náhije központ volt, (ld. Velics A., im., II., 119.) ekkor az isztolni belgrádi szandzsákhoz tartozott. 1552 júliusában azonban már szandzsákbég székelt Szekszárdon, bár nem az első, mert elődje fogságba esett, ld. Koguslar K. 888. p. 302. és 434. 24 Temesvár, mint ismeretes nemcsak egy új szandzsáknak, hanem egy új beglerbégségnek is a központja lett. 1552 augusztusában nevezték ki ide beglerbégnek Becse és Becskerek szandzsákbégjét Kászim pasát. Ugyanekkor kapta meg kinevezését Temesvár első defterdárja, Mehmed és a mindössze napi 40 akcséval díjazott kádija, Abdulfettah. Az új beglerbégségnek —• ugyanúgy, mint 1541-ben a budainak — nem volt szandzsákja, ezért hozzácsatolták a szendrői, az aladzsahiszári és a vidini szádzsákokat. Temesvárra helyőrségnek Becséről és Bccskerekről hoztak sebtiben 750 főt, majd egyéb helyekről még további 1600 főt rendeltek ide. Mindezekre vonatkozóan ld. a szultáni utasításokat, Konguslar K. 888. p. 346—47., 357 és 446. 25 A lippai szandzsák összeírása 15 54-ben készült el, Isztambul, Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 292. 28 Az előbb idézett szandzsák-összeírásban említették az aradi és a csanádi szandzsákokat, mint már meglevőket. Az aradi azonban 1566-ban beolvadt a gyulai szandzsákba. 27 A legkorábbi adatot a szolnoki szandzsák fennállására 1553 júliusából ismerjük, ld. Takáts S.— Eckhart F.—Szekfű Gy., A budai basák magyar nyelvű levelezése I. 1553—1589. Bp. 1915. 1. 28 A szécsényi szandzsák első összeírása 1554-ben készült el, ld. Isztambul, Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 293. 29 Az első veszprémi szandzsákbéget 1554. febr. 15-én nevezték ki, ld. a fennmaradt timár-naplóban, Bécs, Nat. Bibi., Katalog KrafFt Nr. 284, f. 94. Ez a szandzsák szintén nem sokáig állt fenn; az 1563. évi dzsizje-összeírás szerint a veszprémi náhije már a székesfehérvári szandzsákhoz tartozott, ld. Velics A., im., IL, 299. 30 Fülekre az első szandzsákbég 1555. jan. 8-án kapta meg kinevezését, ld. Katalog KrafTt Nr. 284. f. 240 és 422. 31 A gyulai szandzsák összeírását 15 67-re már el is készítették, e szerint a gyulai, aradi, békési, zarándi és bihari náhijékből állt, ld. Isztambul, Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 365. 32 Olyan forrással nem rendelkezünk, mely a szigetvári szandzsákot 1566-ban megemlítené, csak feltételezzük, hogy a gyulai szandzsákkal egy időben alakították ki. 33 Isztambul, Topkapi Sarayi Müzesi Arsivi, D. 12321, p. 142. IO