Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - IV. Az ellenforradalom hatalomra jutása - 330. 1920. július 13. „Panaszlottak m. évi augusztus hó 14-én egymás ellen kölcsönösen feljelentést adtak be ...”

inkább, mert a vizsgálat adatai szerint nem kommunista érzelmű, hanem oly nőtisztviselőnek szerzett állást, aki polgári szempontból megbízható volt. Podmaniczkynek ez az intézkedése akkor esett volna fegyelmi beszámítása alá, ha bebizonyult volna, hogy az általa elhelyezett nőtisztviselő kifejezetten kommunista érzelmű volt. 6. A vádpontban panaszolt fizetésrendezési tervezet Podmaniczky a vizsgálat adatai szerint az ún. járási tanácsnál alkalmazott kommunista tisztviselők sürgetésére és Domsics járási tanács elnök utasítására készítette el a vármegyei direktóriumtól kapott minta szerint. Az a körülmény azonban, hogy ezen tervezetben Podmaniczky a maga részére 500 Koronával több fizetést állapított meg, - a vizsgálat során nem nyert beigazolást. A feljelentés 2. és 3. vádpontjai alatt körülírt panaszokra a vizsgálat során semminemű adat nem merült fel. Egyébként maga a feljelentő Beniczky Péter is hangoztatja, hogy Podmaniczky nem volt kommunista érzelmű és feljelentésében csak oly vádpontokat hoz fel terhére, melyik arra a gyanúra adna alkalmat, hogy Podmaniczky megfeledkezve köztisztviselői kötelességeiről a kényszerhelyzet által megszabott mértéken felül szolgálta a tanácsköztársaság érdekeit. A vizsgálat adataiból azonban megállapítható, hogy ezen vádpontok részben a tények, részben pedig a bizonyítékok közelebbi megjelölése nélkül, csupán általánosságban tartott olyan állítások, melyekre nézve a vizsgálat terhelő adatot egyáltalában nem vagy olyan tényállást derített ki, mely nem terhelő és amely Podmaniczky védekezése illetve az akkori viszonyai és kényszerhelyzete által igazolva van. A panaszlottak által egymás ellen kölcsönösen emelt vádak azért sem tekinthetők bizonyítottaknak, mert Podmaniczky György már április hó 28-án rendelkezési állományba helyeztetett, Beniczky Péter pedig hivatalát május hó 5-én önként otthagyta. Mindkét panaszlott tehát csak rövid időn át és a tanácsköztársaság fennállásának csak azon első időszakában teljesített szolgálatot, amidőn a jóhiszemű és védtelen polgárság és tisztikar nagyrésze a diktatúra államellenes tendenciáit államfelforgató céljait és rémuralmát nem látta és nem ismerte fel oly tisztán, mint a későbbi időszakban. III. A vizsgálatnak az előzőekben kifejtett eredménytelenségéből azonban megállapítható, hogy mindkét feljelentő alaptalanul és a tisztviselőtársak között meg nem engedhető modorban vádolta egymást. Megállapítható a vizsgálat adataiból, hogy ez a harag és kölcsönös gyűlölet a feljelentőknél még akkor sem szünetelt, amikor az ország a legválságosabb helyzetben volt, amikor a polgárságnak összetartása parancsoló érdek volt és amikor ennek a parancsoló érdeknek felismerése a 430