Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)
OKMÁNYOK - II. Az őszirózsás forradalom Pest megyében - 46. 1918. november 25. „... itt az út egyedül előre vezet.”
Összefügg azzal, hogy a nép gondozását elhanyagoltuk. Megfeledkeztünk róla, hogy az állam tulajdonképen polgáraiban él. Nem gondoztuk a közegészségügyet. Nem gondoskodtunk kellően a vagyontalan elaggottakról és munkaképtelenekről. Ép oly kevéssé a gyermekekről. Ez az oka a halálozási arányszám, de különösen a gyermekhalandóság ijesztő magasságának. (Igaz! Ügy van!) Nem gondoztuk kellőkép a közoktatásügyet. Nem gondoskodtunk iskolákról, silányul fizettük a tanítókat. Ez az oka a népoktatási törvény félszázados megalkotása után az írástudatlanok nagy számának. Ezekhez a feszítőerőkhöz, amelyek mind a régi rendszer korlátait ostromolták, hozzájárultak a világháború megpróbáltatásai. Az az általános nyomorúság, amely sem az ellenség előtt, sem bent az országban nem könyörült senkin, hanem kíméletlenül keresztülgázolt az egész lakosságon. (Űgy van!) Katonáinkat idegen hatalmi érdekekért hordozták Mezopotániától - Flandriáig legkülönbözőbb harcterekre. Nemzetünk színe - virága hullott el tőlünk idegen imperialistikus hódító politika szolgálatában, a nehéz ipar és a háborús szállítások minden képzeletet meghaladó nyereségének fokozására. (Igaz! Űgy van!) Terményeinket elszállították és népünk nélkülözni, sőt koplalni volt kénytelen anélkül, hogy katonáink jóllakhattak volna. A mi védelmi háborúnk már véget ért, ellenség nem állott területünkön, de még a szövetségeseknek sem, a további vérontás már csak az annexiókért és a hadisarcért folyt. A mi országunk azonban békére vágyott, amelyet ha kellő időben, ezelőtt csak egy félévvel megkötnek, ma nem tépdesik hazánk szentelt földjét betörő hadak. (Igaz! Úgy van!) Ezek a vágyak, ezek a meggyőződések és törekvések, amelyek a forradalmon keresztül utat törtek maguknak. Ami ma van, az logikai vaskövetkezetességgel állott elő a történeti előzményekből. Azzal tehát tisztában kell lenni mindenkinek, hogy itt az út egyedül előre vezet. A forradalom terjesztette új alapokon, új berendezkedésnek kell kezdődni. Mert a politikai forradalom sikere nem egyedül az államforma megváltozását jelenti, hanem azzal nagy alkotmányjogi, társadalmi és gazdasági átalakulások is együtt járnak. (Igaz, Űgy van!) A forradalom teremtette új helyzet módot és alapot nyújt arra, hogy ezek az átalakulások békés alkotmányos úton megtörténjenek. Ezeknek a tendenciája az, hogy azok a társadalmi és gazdasági bajok, amelyek a forradalom előtti korszak berendezkedésének rendszerében gyökereztek, s épen azért azt ledöntötték, orvos oltassanak. Hogy azok, akik eddig a nemzeti jövedelem aránytalan eloszlása miatt a létminimumon is alul maradtak, emberhez méltóbb helyzetbe kerüljenek. Hogy nagyobb darab kenyérhez, jobb ruhához, tisztább, egészségesebb lakáshoz jussanak. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy ez a társadalom nagy vagyoni osztályainak anyagi megterhelésével fog járni, s elsősorban a munka nélküli jövedelmek megfelelő megadóztatása lesz az idevezető út. De ezzel kapcsolatosan gondoskodni kell a jövedelem eloszlás igazságosabbá tételéről is. Ezt célozza különösen az agrár reform, amely már szállóigévé lett 75
