Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - II. Az őszirózsás forradalom Pest megyében - 38. 1918. november 16. A németajkúak néptanácsai. - 39. 1918. november 17. „... adjatok szárat, töreket, szecskát kölykeiteknek, hajtsátok a libalegelőre ...”

való érintkezésben. Hiszen alakítottam pálinka nem ivók társaságát, ifjúsági egyesületet, téli felolvasásokat rendeztem a tantestülettel karöltve. A vita folyamán értésemre esett hogy a jegyző panaszkodott ily irányban rám. De erre a 4 polgártárs helyeslése mellett tudomására hoztuk, hogy ha valakit felelősségre lehet vonni az a jegyző, mert az bánt végtelenül durván a néppel. Ha segélyjavítást vagy rendezést kértek, azt felelte: adjatok szárat, töreket, szecskát kölyketeknek, hajtsátok a libalegelőre, bújjatok disznóólba, ott nem kell lakbért fizetni. Ha valaki e% ellen felszólalt „picsánrugással" fenyegette, Vágj! a% asztalt verve kiabálta, hogy most ő a^ Úristen Zsámbokon. Főszolgabíróhoz, megyéhez hiába mentünk panaszra, mert a régi igazságtalan világban nem hallgattak meg bennünket. A zászlós elvtárs erre azt felelte, hogy kötelességünk megtenni a jegyző ellen a panaszt. Én a felszólításnak eleget teszek, s bejelentem, hogy a zsámboki jegyző Poós Lajos a tanácsbelieket leszámítva valóságos réme volt a községnek. (A nov. 2-iki lázadás óta mindenkihez barátságos akarna lenni, de meddig?) Követelem, hogy tessék vizsgálatot indítani ellene, hogy miképpen bánt a felmentettekkel? a hadsegélyes asszonyokkal? a hadsegélyek kiutalását miképen eszközölte? nincs-e hátralék? engedett-e mindezekbe valakinek betekintést? vagy talán önkényűleg saját szeszélye, esetleg haszna szerint intézte-e azokat? Kívánom azonban, hogy a vizsgálat megejtéséről a jegyző előbb értesülést ne nyerjen, nehogy esetleg valaki megfélemlíttessék. Hanem meglepetésszerűen szálljon ki a vizsgálat. Most még egyszer visszatérek a föntebbi adomány követelésére. A terrornak engedve elmentem egy jó ismerős izraelita kereskedőhöz, attól kölcsönöztem 500 K-át átadtam az aszódi polgártársaknak. Ők tőlem a jegyzőhöz mentek. Az ott levő főtanító urat kérték, hogy távozzék a szobából s azután a jegyzőnek megmondották, hogy már a délelőtti gyűlésen is panaszkodtak ellene s a papnál lévők szintén, tehát ők megkövetelik, hogy mondjon le állásáról. De hát hol itt az „egyenlőség" ? Én hozzám behoznak 4 földművest és az előtt támadnak meg, a jegyzőnél pedig még az intelligens fő tani tót is kiküldik. Ugyancsak tehát követelek elégtételt az aszódi kiküldöttektől az alkalmazott terror és az „egyenlőség" megsértése miatt. Kelt Zsámbok, 1918. nov. 17. RadványiBéla [s. k.] plébános polgártárs PmL A gödöllői j. fszb. ir. 1919-861. Eredeti beadvány, kérelem. A plébános a beadványban foglalt panaszokat 1919. január 23-án visszavonta. 67