Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - V. Visszatekintések - 332. 1920. június 8. „... gyilkolják, gyötrik, börtönzik most Aszód munkásságát.”

Az első napokban gazdagabb kereskedőkkel, magánzókkal a vörösőrség részére szalmazsákot tömettek. Elfogták gróf Ráday Gedeont, a volt főispánt és Bier Henriket, a repülőgépgyár tulajdonosát, akik három napig autót, kocsit mostak és a gyár udvarát takarították. Egyéb bajuk nem történt, szabadon engedték őket, de örökre kitiltották az egész társaságot a járásból. Ezek voltak a „rettenetes terror" legkirívóbb esetei. Ezek miatt gyilkolják, gyötrik, börtönzik most Aszód munkásságát. Március 24-én megalakult a forradalmi törvényszék; tagjai két ipari és egy mezőgazdasági munkás voltak. A forradalmi törvényszék elé alig került más, mint kisebb jelentőségű ügy s a törvényszék valóban elismerésre méltó igazságossággal, pártatlansággal és okossággal intézte el ezeket. Ugyanezen a napon a főszolgabíró, a főjegyző, gazdatisztek, kereskedők és az egyik bank ig&zgzXófö fölajánlják szolgálataikat a direktóriumnak. A direktórium az ajánlatot visszautasítja és kijelenti, ha szükség lesz szakkérdések elintézésében szolgálataikra, igénybe fogja őket venni. Az intellektuellek nagy része és a parasztság különben várakozó álláspontra helyezkedett. A közben megalakult direktórium jószóval, rábeszéléssel igyekezett a tanácsköztársaság rendeleteit végrehajtani, azonban ezekkel az eszközökkel nem lehetett célt elérni. így a rendeletek hatvanöt-hetven százalékát nem hajtottuk végre. Aszódon még egyet-mást sikerült elérni, a vidéken azonban csak a forradalmi törvényszék ijesztgetésével lehetett valamire menni. A direktórium az első napokban eltiltotta az iskolákban a vallásoktatást. A járási papság egy része az első időben a direktóriumhoz fordult prédikációs anyagért. Rendszeresen megkapták az utasítást és ennek értelmében tartották meg prédikációjukat. Budapestről sok fiatal szónok járt ki a falvakba, akik teljesen elvadították a parasztságot. Különös szeretettel szónokoltak atheizmusról, szabadszerelemről és közös konyhákról, amely dolgokról a parasztok nem akartak tudni. A járási direktórium megunta a sok kellemetlenséget, amelyet ezek a szónokok okoztak és elhatározta, hogy a jövőben csak a direktórium engedelmével mehetnek a falvakba és csak a direktórium által láttamozott beszédeket mondhatják el. Ez a rendelkezés enyhített a helyzeten, megjavította a parasztság hangulatát. Nagy örömmelfogadta a falu lakossága azt a rendeletet, hogy vallását mindenki szabadon gyakorolhatja és különösen azt a hirdetményünket, hogy nem igaz, hogy a templomokból mozikat fogunk csinálni. Ez a pillanatnyi föllélekzés azonban nem akadályozta meg a parasztságot abban, hogy fokozatosan a kommün ellen foglaljon állást. A parasztság ellenforradalmi hangulatát főként három körülményből volt módunkban megítélni: 1. Elégedetlenek voltak a kommünnel, mert a földet nem osztotta fölközöttük, hanem termelőszövetkezetet alakítottunk. 2. Súlyos sérelemnek tekintették a szesztilalmat és emiatt állandóan elégedetlenkedtek. 439