Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - V. Visszatekintések - 331. 1920. június 1. „... utána rettentő elnyomatás, véres burzsoá diktatúra következik.”

331. 1920. június 1. ,,. . . utána rettentő elnyomatás, véres burzsoá diktatúra következik" Kulcsár István az Albertfalvi Repülőgépgyár Munkástanácsa tagjának visszaemlékezése az üzemi Munkástanács tevékenységére. Az albertfalvi repülőgépgyárban. A diktatúra folyamán hosszú ideig az albertfalvi repülőgépgyár munkástanácsának voltam tagja. A. munkásság a diktatúra kikiáltását kitörő örömmel fogadta. Az örömmámor néhány órája után azonnal hozzáfogtunk a komoly szervező és építő munkához. A gyár a diktatúra kikiáltásakor és a diktatúra folyamán átlagosan 1600 munkást foglalkoztatott. A termelőmunkát a szocializálás nem változtatta meg, a tanácsköztársaság védelmére szolgáló repülőgépeket gyártottuk tovább és folytattuk a diktatúra előtt már megkezdett bútorgyártást. A szocializálást kimondó rendelet megjelenése után megválasztottuk az üzemi munkástanácsot. Az üzemi munkástanács megalakulása után néhány igazgatót, mérnököt és művezetőt elbocsátott. Helyükbe a gyárban dolgozó tisztviselők és munkások közül rendeltek ki szakembereket. Ezek azonban szakképzettség dolgában nem pótolták az elbocsátott szakerőket. Ebből kifolyólag részben a munkások és tisztviselők, részben a munkásság egyes rétegei között nézeteltérések támadtak, ami káros befolyást gyakorolt az üzemvezetésre. Termelőbiztosul a szociális termelés népbiztossága a munkástanács által javasolt egyik vasmunkás elvtársunkat rendelte ki. A termelőbiztos és a munkástanács minden erővel arra törekedtek, hogy a nagyfontosságú gyár termelőképességét biztosítsák, a munkásság munkafegyelmét fokozzák. Értekezleteket tartottunk, amelyeken a proletárállam érdekeire való hivatkozással megmagyaráztuk a munkásságnak, hogy a kapitalisták kikapcsolásával végzendő termelőmunka fokozása a proletárállamban elsőrendű kötelessége minden munkásnak. Dolgozni a proletárok javára, dolgozni jövőnkért, sokat dolgozni a munkásság fölszabadításáért, ezt hangoztattuk, erre tanítottuk munkástársainkat. A munkásság szívesen hallgatta meg tanításunkat, megértésre azonban tanításunk csak a munkásság bizonyos rétegeinél talált. Meg kell állapítanom, hogy az idősebb, fegyelmeZeit munkásság, a szakszervezetekben már iskolázottabb proletárok nemcsak szavakban, hanem tettekben is igyekeztek a proletárállam érdekeit a termelés fokozásával szolgálni. A munkások nagy többsége azonban nem értette meg a munkástanács intencióit és fokozatosan kellett tapasztalni, hogy a munkateljesítmény, ebből kifolyólag agyar termelőképessége rövid idő után huszonöt százalékkal csökkent. A mun435