Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)
OKMÁNYOK - IV. Az ellenforradalom hatalomra jutása - 311. 1919. szeptember 8. „...megtagadták ... a munkát ... így kényszerítve ki a hallatlan magas ... évi béreket ...”
311. 1919. szeptember 8. ,,. . .megtagadták. . . a munkát. . .így kényszerítve ki a hallatlan magas. . .évibéreket. ,." Szekeres Lajos gazda kérelme a gyömrői járási főszolgabíróhoz a mezőgazdasági cselédek bérének leszállítása érdekében összehívandó gazdagyűlés tárgyában. Tekintetes Főszolgabíró úr! Tekintetbe véve miszerint a napról-napra súlyosbodó helyzet a mibe mi gazdák is jutottunk - különösen mint bérlők, időszerűnek tartom főszolgabíró úrnak b. figyelmét felhívni, - hívna össze egy a járási gazdákból álló értekezletet, a mely értekezlet egyöntetűen hozna határozatot a ma már tarthatatlan cseléd és munkabéreket illetőleg. Hisz ha vissza gondolunk a január havi durva - érzékeny károkat okozó cseléd mozgalmakra - a midőn megtagadták nem csak a munkát, hanem a jószág ellátását - fejesét is - így kényszerítve ki a hallatlan magas - tönkretevéssel fenyegető évi béreket. Már ma - midőn a túl magas ipari stb. czikkek árai mérséklődni kezdenek - a gazdáktól: jószág-termények és eszközök rekviráltatnak el, részben erőszakkal vétetnek el minden kárpótlás nélkül - csak egyes esetekben nevetséges csekély összeget fizetve; cselédeink l L - 1 [ i-ed része munka és iga nélkül maradván, azzal a kéréssel fordulok a tisztelt értekezlethez, méltóztassanak ezen egyes gazdákat (bérlőket) igen súlyosan érintő helyzetben azzal támogatni, hogy a felesleges cselédség f. év október 1-én elbocsátható legyen; meghagyva nekiek a conventio földjük őket megillető terményeit és a lakást f. év végéig. Ha ezen javaslatom nem lenne keresztülvihető ezen értekezletből kifolyólag, ezesetben egy szűkebb tagú bizottság küldessék haladéktalanul a földmívelésügyi Ministerhez - kérve a mai tarthatatlan helyzeten segítségét. Szenvedő magyar hazánknak minden lakosa érezte és erezi a vég nélküli pusztító háborúnak a sújtó hatását, de legkevésbé a gazdasági cselédség. Kiknek a legszűkebb időben is megvolt az élelme - meleg szobája; jelentékeny része mentes volt a háború alól; a bizalmi férfiak pedig absolute nem árultak el semmi hűséget, sőt ellenkezőleg igen sok gazdának okoztak nehéz napokat. Kíméletre semmi érdemet nem szereztek. Eltekintve a felhozott indokoktól, nézetem szerint egyes gazdaságok nem dobhatok oda a biztos bukásnak a mai tarthatatlan cselédbér és a feles számú cseléd fenntartásáért. Ma már a tisztviselők fizetése - létszáma is több rendezett hivatalban reducálva lett 25-50%-al. 397
