Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 284. 1919. július 18. „A párt most áll teljes újjászervezés alatt ...”

nek 1342 tagja közül igen sokra egyenesen reá lehet mondani, hogy „ellenforradalmár", mert kijelentik, hogy úgysem soká lesz szükség a szervezeti tagkönyvekre, amikor majd egyenesen odadobják a szervezet vezetőségének könyvecskéiket. Hasonlóan áll a helyzet a többi szervezetekben hol csak azért tag, hogy dohányt, sört meg más hasonló dolgokat kapjanak. A vasutasoknál leginkább a volt vasúti tisztviselők és a mozdonyvezetők között találni ezeket az elemeket, míg a más szervezetekben többé kevésbé általános az érdekhajhászat. Ámbár nem volt egyenes megbizatásom arra, hogy a helybeli direktórium és intézőbizottság működését ellenőrizzem, de kénytelen voltam tudomást venni erről is, annál is inkább mivel, részben a proletariátus panaszaival a párttitkársághoz fordult, más tekintetben meg az intézőbizottság tehetetlensége késztetett reá, hogy minderről tudomást vegyünk, annál is inkább mivel ezen kérdésekkel úgy a pártnapi előadások után, mint a szakszervezeti taggyűléseken az elvtársak folyton napirenden tartották panaszaikat és sérelmeiket, mely különösen abban nyilvánul, hogy előfordult több esetben midőn egyes vezető állásokat betöltő egyének visszaéltek jogaikkal a szervezett proletariátus rovására, különösen ezek ellen irányult minden ilyen ténykedés, kik mint jó proletárok közismertek, előfordult többízben a panaszosok vallomása szerint, hogy pld. az ifjúkorúak fogházának vezetője Bakk Béla elvtárs nem elvtárshoz méltóan járt el egyesekkel szemben, míg egy másik csoportot előnyökhöz juttat, továbbá megköveteli, hogy per „nagyságos úr!" szólítsák meg őt és feleségét az alárendelt fegyőrök, nem tartva tiszteletben a tanács kormány idevágó rendelkezéseit. Mely ügyekről a párttitkárság utasítása szerint jegyzőkönyvet vettem fel és beterjesztettem a forradalmi törvényszékhez. Megesett, hogy egy elvtársunk, ki a „Hangya" szövetkezetnél volt alkalmazásban, az „üzletvezető" és „igazgató" által üldöztetve, mivel köztudomású[an] jó proletár, kénytelen volt állásából távozni, és mivel munkástanács tag is, mindamellett, hogy panaszát felvéve az intézőbizottsághoz utaltam tárgyalás végett, ezek egyszerűen még mindezideig nem foglalkoznak az üggyel. Hasonló esetek gyakoriak úgy, hogy úgyszólván minden közigazgatási ügy intézése a párttitkárságra háramlik. A közellátás úgyszólván teljesen csődöt mond, mert semmiféle ellátás sincs, mellyel szemben az intézőbizottság teljesen tanácstalanul áll és félő, hogy teljesen megakad minden. Igazán sajnálatosan kellett tapasztalnunk, hogy még az ott állomásozó Vörös Hadsereg kötelékébe tartozó egyének is rendkívüli módon visszaélnek a helyzettel, rettenetes pénzeket fizetve a piacon az árukért, még azon keveset is teljesen elfogják az amúgy is éhező proletariátus elől, mely még darusításra a piacra jön és amelynek ellensúlyozására abszolút semmi sem történik. A munkásság elégedetlen a helyzetével a mely különösen a földmunkásságnál észlelhető leginkább, és az ebből eredhető baj ok a termések betakarítására és meg369