Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 257. 1919. június 14. Közel egymillió holdon szocializálták a nagybirtokokat Pest-, Heves-, Bács- és Fejér megyében.

gazdasági, illetve a kereskedelmi csoportokba tartoznak. A központi irodákat felkereső proletárok érdekében mindenekelőtt a tudakozódó irodát és a tanácsadó osztályt állították fel, hogy az embereknek ne kelljen ide-oda szaladgálniuk, hanem ebben a hivatalban nyomban megtudják, hogy ügyük elintézése érdekében kihez forduljanak. A központi igazgatás a szocializált birtokok igazgatását látja el, a mezőgazdasági üzemosztálynak pedig a talajműveléssel, növénytermeléssel, vetőmaggal és takarmánnyal összefüggő kérdések tartoznak a hatásköréhez. Nagy lesz a jelentősége a szőlő- és borgazdasági osztálynak is, hiszen e központhoz tartozó területen százezer holdnál nagyobb területen termelnek szőlőt. A munkaközvetítő osztály gondoskodik arról, hogy a munkakereslet és munkakínálat egyformán kielégítést találjon. A kereskedelmi főosztály külön alosztályokra oszlik, ezekben intézik el az állatkereskedelemmel, gabonával, mezőgazdasági gépekkel, árukkal, anyaggal, zsákkal, ponyvával, zsineggel és hordóval kapcsolatos mezőgazdasági kérdéseket. Az egész szervezetet kiegészíti még az ellenőrző osztály és mint egyik legfontosabb szerve, a szocializált birtokok nyilvántartása. A külső szervezet hálózata a következő: Minden gazdaság már önmagában külön szervet alkot, az egyes gazdaságok intézőségekbe tömörülnek, de egy-egy intézőség hatáskörébe legfeljebb hatezer katasztrális hold tartozhatik. Az intézőségek főintézőségekbé csoportosulnak, a főintézőségekből állnak az egy-egy járási felügyelőségek, amelyek együtt alkotják a központot. A központ területén, mintegy 23 járási felügyelőség lesz. Eddig már Abonyban, Alsódabason, Aszódon, Bián, Dunavecsén, Gödöllőn, Gyomron, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kispesten, Kunszentmiklóson, Monoron, Nagykátán, Pomázon, Szentendrén, Ráczkevén, továbbá Váczott, Czegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten alakultak meg (ez utóbbi négy helyen csak a városok területére) a járási felügyelőségek. Az összes szerveket gyakorlott gazdák vezetik, de az egyes gazdaságok vezetésével megbízzák ä volt tulajdonosokat, volt bérlőket és volt intézőket is az esetben, ha kinevezésüket a volt gazdasági cselédek bizalmiai javasolják és ehhez a birtokrendező bizottságok hozzájárulnak. „Népakarat", Cegléd. I. évf. 1919. június 14. 2. I. Üj ságcikk. ;. • ij 339