Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 224. 1919. április. „A Közoktatásügyi Népbiztosság ... propagandacsoportot állított fel ...”

A Propagandacsoport felállításával egyidőben a Népbiztosság statisztikai kérdőívet bocsájtott ki, amelyben az egyes helységek politikai, kulturális viszonyaira kértek választ: 1. Milyen társadalmi rétegekből áll a város lakossága? (mennyi ipari bérmunkás, kisiparos, gyáros, kereskedő, önálló értelmiségi, nagybirtokos, kisgazda, mezőgazdasági munkás stb.) 2. Hány tagja van a szocialista szervezetnek? Hogyan oszlanak ezek meg? 3. Kik a pártszervezet vezetői? 4. Milyen szakszervezetek vannak? 5. Vannak-e a Szakszervezeti Tanács által el nem ismert, magukat szakszervezetnek nevező tömörülések? 6. Maradt-e fenn valamely polgári párt? 7. Kik viszik a munkástanácsokban a vezető szerepet? 8. Mekkora tömegek vettek részt a munkástanács választásában? 9. Kik állanak szemben a proletárdiktatúrával? Miben nyilvánul meg ellenzékiségük? 10. Hogyan fogadja az értelmiség a proletárdiktatúrát? 11. Hogyan fogadják a kisiparosok és a kisbirtokosok a proletárdiktatúrát? Milyen panaszokat hangoztatnak ellene? 12. Van-e panasza, kifogása a dolgozó munkásságnak a proletárdiktatúrával szemben. 13. Mennyi és milyen felekezetű papság van? 14. Milyen hatást keltett az egyház és állam elválasztása? 15. Van-e klerikalizmus és miben nyilvánul meg? 16. Mit tart a legközelebbi teendőnek a proletárdiktatúra megszilárdítása érdekében? 17. Milyen forrásokból meríti az egyes kérdésekre adott feleleteket? 18. Hogyan kapcsolódnak be a régi közigazgatás szervei és egyes tisztviselői a munkástanácsok igazgatási funkciójába? 19. Van-e a munkástanácsban, a párt vagy szakszervezetekben, vagy ezek között súrlódás és ha igen miért? 20. Kik azok, kik a község (város) területén különös módon élvezik ma is a lakosság szimpátiáját és milyen működésükkel érdemelték azt ki? 21. Van-e olyan egyén, aki nagyobb tömeg vezérének volt tekinthető, de az új alakulásban szerephez nem jutott? 22. Milyen iskolák vannak? 23. Milyen a tanítás szelleme és intenzitása? 24. Milyen könyvtárak vannak? 25. Van-e számottevő szerve a kommunista ismeretek terjesztésének? 295