Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 214. 1919. április 27. „Szervezni kellett a termelést ...”

Nagykőrös városból: Barta József, Fábián János, Niklosz János, Sallai János, Sasi György, Zsembery Gyula. Rákospalota városból: Földi József, Frankovics Mihály, Györké Miklós, Hajós Lajos, P. Molnár András, Pollák Károly, Vass Károly. Szentendre városból: Kiss Mátyás, Molnár Varga Géza. Újpest városból: Apáthy Sándor, Benden Mihály, Daniel György, Deutsch Jenő, Goldschmidt József, Helfgott Sándor, Konczér József, Miklós Móric, Pánczél György, Potyondi József, Szabó Ferenc, Tarnovszky Aladárné, Zsifa József. Vác városból: Klein Károly, KovacsikMihály, Kozma Lajos, Maróthy Lajos, Petrasovits József, Termann József. PmL PPSKk Vm. Dir. ein. ir. 518-520, 645, 648, 652, 657, 659, 663, 665, 667, 668, 671, 673, 693-697, 705.1. 214. 1919. április 27. „Szervezni kellett a termelést..." Az „Üjpesti Munkás" beszámolója a Munkástanács üléséről. Csütörtökön este ülést tartott az Üjpesti Munkástanács. A napirend első pontja Helfgott Ármin beszámolója volt az újpesti üzemek szocializálásáról. Helfgott Ármin ezen alkalommal rendkívül érdekes és tartalmas beszédben mutatott rá a helyi termelési viszonyokra és többek között a következőket mondotta: - Újpesten a legnagyobb rendben történt az üzemek szocializálása és azok birtokbevétele. Elsősorban el kell oszlatni a fizikai munkásoknak azt a balhiedel­mét, hogy nem a Tanácsköztársaság, hanem az ő tulajdonukba mennek át az egyes üzemek. E balhiedelemből a szocializálás első stádiumában bizonyos félremagya­rázások történtek. A kommunista tanács kormánynak berendezkedése éppen az üzemek szocializálásán múlik, szükségesnek tartja ezért hangsúlyozni, hogy a ter­melési biztosság legnagyobb feladata éppen az üzemeknek a szocialista termelési rend szempontjából való átszervezése. A gyárak birtokbavétele megtörtént. Mindenütt fizikai munkásokat állítottak az üzemek élére. Mert most a politikai megbízhatóság szempontja a legfontosabb. A szaktudást természetesen nem lett volna észszerű mellőzni. Az üzemek vezetésének ellenőrzését ennek ellenére kifejezetten megbízható proletár kézbe tette le. Egyes gyárakban - szinte érthetetlen jelenség - az elv­társak tipikusan ragaszkodtak a kapitalistákhoz. 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom