Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

létrehozása van napirenden. Nem értették a párt viszonyát a többi pártokhoz. Néhány helyen például közös pártot hoztak létre a szociáldemokrata párttal. (Dunaharaszti, Gödöllő, Ceglédbercel). Nem akarták engedélyezni más párt megalakulását, vagy ahol ilyen mégis létrejött, bizalmatlanul viselkedtek vele szemben, nem akarták bevonni a község vezető, irányító szerveibe. Ellenállás mutatkozott a MADISZ létrehozásával szemben is. Néhány helyen Kommunista Ifjúsági Szövetséget hoztak létre és nem akarták kiengedni kezükből az ifjúság közvetlen irányítását. Ha az ifjúsági szervezetet netalán MADISZ-nak hívták, akkor is annak közvetlen vezetésére, irányítására törekedtek, s nem akartak beleszólást engedni a szervezet ügyeibe a más pártállású, vagy pártonkívüli fiataloknak. Saját ifjúsági szervezet létrehozására irányuló törekvés megerősödött akkor, amikor a többi párt, elsősorban a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt elkezdte szervezni saját ifjúsági szervezetét. Előfordultak ;— az előbbieknél lényegesen kisebb számban — jobboldali jellegű hibák is. így például Cegléden felvetődött „Nemzeti Kommunista Párt" alapításának gondolata, amit azonban hamar leküzdötték. Budapest felszabadítása után a front eltávolodott a megye területéről. A politikai feszültség enyhült. Megnyugodtak, akik féltek a német csapatok visszatérésétől s elvesztették reményüket, azok, akik még visszavárták őket. Változás következett be a pártszervezetek életében és tevékenységében is. Megszűnt a pártszervezetek kezdeti, a központoktól és egymástól való elszigeteltsége. Az egyes pártszervezetek beilleszkedtek a párt szervezeteinek rendszerébe. Megalakult az Észak-Pest megyei Pártbizottság, a Budapesti- és a Duna—Tisza közi Területi Bizottság Budapest és Kecskemét székhellyel. Február végén —• március elején létrejöttek a járási bizottságok. A gyömrői járási pártbizottság pl. március elsején jött létre három függetlenített taggal. Elosztották egymás között a munkát. A járási titkár Leiter Ernő elvtárs lett. Hetenként kedden titkári értekezletet rendszeresítettek.

20 Az újonnan létrejött járási pártbizottságok rendkívül nehéz viszonyok között dolgoztak. Munkatársai — volt ipari munkások, agrárproletárok, alkal mazottak — kivétel nélkül szegény emberek voltak, semmiféle tartalékkal nem rendelkeztek, gyakran egy ruhájuk volt, amiben dolgoztak ós ünnepeltek egyaránt. A párttól kaptak ugyan fizetést, de a gyorsuló pénzromlás miatt ez még a legszükségesebb élelem beszerzésére is kevésnek bizonyult. Gyakran a munka legelemibb feltételei is hiányoztak. Nem autó, de még kerékpár sem volt elegendő. A rossz közlekedési viszonyok között vonaton ós nagyon sokszor gyalog, lyukas cipőben, esőben, hidegben, gyenge ruházatban járták a járást. Nem volt elég propagandaanyag, a rossz közlekedés miatt néha napokig nem jutott le a Szabad Nép. Ügy próbálták megoldani a pártszervezetek rendszeres látogatását és instruálását, hogy a járásokat körzetekre osztották. A gödöllői járást például két részre osztották.

21 Az egyik rész központja Cinkota volt, hozzátartozott Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Nagytarcsa, Kistarcsa, Kerepes, Csömör, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály. A körzet vezetői Sándor, Kóbor és Wetzler elvtársak voltak. A járás többi községének központja Gödöllő lett. A gödöllői körzet vezetői Heidl és Gáspár elvtársak lettek. A váci járást hét körzetre osztották fel, minden körzet élére kinevezve egy elvtársat.

22 A járási pártértekezletek és a községi pártszervezetek megmaradt írásos dokumentumaiból kiderül, hogy erre az időszakra a pártszervezetek taglétszámának az eddiginél erőteljesebb növekedése indult meg. Eltávolították a párt25 385