Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

Az előnyomuló szovjet csapatok november 2-án felszabadították Nagykőröst, 4-ón Ceglédet, Abonyt, 10-én Pilist, 12-én Monort, 14-én Nagykátát, 16-án Gyomrot. Vác, Ráckeve december 9-én, Gödöllő 12-én Szob 23-án, Szentendre 27-én, Pilisszentlászló 29-én szabadult fel.

2 December végén bezárult a kör Budapest körül. Megkezdődött hazánk fővárosának bevételéért folytatott harc. A megye területének felszabadítása tehát mintegy két hónap alatt ment végbe, s Budapest felé közeledve egyre nehezebb harcok színhelye volt. Budapest csaknem kéthónapos ostroma idején a megye nagy létszámú szovjet, román katonai egységek átvonulási területe és állomáshelye volt. Mindez különleges nehézséget jelentett az új élet kibontakozása, a helyi közigazgatás megszervezése, a közellátás biztosítása, az újjáépítés megkezdése számára. A felszabadulás és Budapest ostromának 4 hónapja a párt megszerveződésének, az élet beindításának hősi korszaka volt. A régi közigazgatás széthullt. A csendőrség, rendőrség szétszaladt. Sok helyen — különösen a németlakta községekben — önként vagy a fasiszták által kényszerítve nyugatra menekült a lakosság egy része is. A bomlás, az anyagi értékek pusztulása, a termelőmunka megakadása mellett súlyos tehertétel volt a lakosság jelentős részének teljes tájékozatlansága, a jövőtől való rettegés, csüggedés, reményvesztettség, főként a kispolgári tömegekben. A munkások és szegónyparasztok alapvető tömegei jobb életet, földet, jogot vártak a felszabadulástól, de a további út, vágyaik megvalósulásának módja sokuk előtt nem volt világos. Szinte nem volt család, amelynek ne lett volna siratnivaló, a fasiszták gyilkos háborújában elvesztett hozzátartozója. A termés nagyrészt a földeken volt, az állatállomány alaposan megfogyatkozott, s különösen a Budapesthez közelebb levő községekben (ahol sok Budapestre iáró munkás volt) felütötte fejét az éhínség. Ilyen helyzetben, közvetlenül a falu vagy város felszabadulása után jöttek létre az első kommunista pártszervezetek: november 11-én Abonyban, 14-én Monoron, 17-én Cegléden. Decemberben Péterin, Felsőgödön, Örkényben, 1945. januárban Cinkotán, februárban Dömsödön, Gyomron, Tápiósülyön alakult kommunista pártszervezet. 1945. január 24-én ült össze a Pest környéki pártszervezetek első értekezlete. Az értekezleten a jelenleg NagyBudapesthez tartozó helységeken kívül az alábbi Pest megyei pártszervezetek képviseltették magukat: Vecsés, Alsógöd, Tápiószele, Rákoshegy, Kistarcsa, Dunakeszi.

3 Az értekezleten felszólaló elvtársak beszámoltak addig végzett munkájukról. így például, a kistarcsai pártszervezet képviseletében Tölgyesi János elmondta, hogy pártszervezetüket egy régi illegális sejt hozta létre. A pártszervezetek a szó szoros értelmében a község mindenesei voltak. A januárban alakult rákosligeti pártszervezet, amelynek megalakulásakor 31 tagja volt, így számolt be tevékenységéről: „Mi, kommunisták — már az első napokban, mikor még községünk határában és Budapesten a harcok tartottak, és fejünk felett a náci hordák repülőgépei zúgtak és szórták bombáikat, gépfegyverezték az utakat — útnak indultunk, hogy az éhhalál előtt álló lakosságot megmentsük, részére élelmet hozzunk. Fagyban, hóban jártuk az országutakat ... A szekérhez igásállat nem állt rendelkezésünkre. Kénytelenek voltunk a front körül legelésző és a harcokban sérült lovakat fogni be. Ezek azonban még a fele úton kimúltak úgy, hogy több ízben magunk toltuk 378