Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

November 4-én a Pomázi Munkástanács által összehívott népgyűlés ismét követelte a köztársaság azonnali megteremtését és a háborúban szerzett vagyonok közcélra bocsátását.

103 A dinasztiával való végleges szakítás november 16-án a tömegek nyomására történt meg. A kormánykoalíció pártjainak a köztársaság kérdésében tanúsított tizenhat napos habozása leleplezte a kormány ingadozó, a forradalmi cselekvésektől idegen politikáját. A forradalmi tömegek előtt világos feladatként jelentkezett tehát, hogy kezükbe véve sorsuk irányítását, előre haladjanak a forradalom útján. E küzdelmük — különösen november első heteiben — kellő szervezettség és összehangoltság híján bár nem érte el maradéktalanul a kitűzött célokat, mégis jelentős sikereket hozott a dolgozó tömegeknek az államhatalom gyakorlására irányuló törekvésében. Az eszközt és a szervezeti formát, amellyel a tömegek beleszólást nyerhetnek államhatalmi kérdésekbe, a tanácsokban ismerték fel. A tanácsok mögött a polgári demokratikus forradalom idején már eredményekben gazdag múlt állt. Számottevő szerepet töltöttek be a forradalom előkészítésében is, a forradalom után pedig, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáig, a forradalmi tömegek kizárólagos harci szervezetei voltak. A tanácsrendszer létrehozásában Pest megye proletariátusa országos viszonylatban is úttörő munkát végzett. Mosolygó Antal, a mátyásföldi repülőgépgyár munkása szerint a tanácsok szervezésével meg akarták szüntetni a szociáldemokrata pártvezetőség „egyeduralmát" a munkásmozgalom irányításában. A tanácsokat a pártvezetőség ellenőrző szervévé kívánták kiépíteni.

104 A tanácsrendszer megalkotásáról 1917 őszén kezdtek tárgyalni az Októberi Forradalom példáját követő forradalmi szocialisták. 1918 januárjában már a gyárak munkásnyilvánossága előtt, gyűléseken hangzottak el javaslatok a pártpolitika ellenőrzésére ós irányítására hivatott tanácsok megalkotásáról, s határozat született a Budapesti Munkástanács létrehozásáról. Pest megye üzemei közül ,,a mátyásföldi repülőgépgyárban 8—10, az albertfalviban 11, Csepelen 50 tagú bizottság alakult" a Budapesti Munkástanács megalakítására.

105 Pest megye egyes területein, így a gödöllői járásban, 1918 nyarán már olyan tanácsokról is tudomást szerzünk, amelyek részt követeltek maguknak a közigazgatásban. 1918. június 27-én a főispán egy táviratban hívta fel cselekvésre a gödöllői főszolgabírót a „közhatalmat" gyakorló tanácsokkal szemben: ,,. . .merőben lehetetlen, hogy a közhatalmat egyes ideiglenesen alakult szervezetek, munkástanácsok, vagy effélék gyakorolják. Titkos kezek irányítják ezeket a mozgalmakat."

106 A polgári demokratikus forradalom győzelme után kétféle tanácsok alakultak a megyében. Az egyik a kormánykoalíció közigazgatási reformjának megvalósításaként, nagyobbára a régi vezetőkből verbuválódott helyi nemzeti tanács, a másik pedig a nép akaratából életre hívott néptanács. Az előbbit a kormány és a szociáldemokrata pártvezetőség kezdeményezte és támogatta, hogy feleslegessé tegye és meggátolja a forradalmi tanácsrendszer kiépülését, az utóbbiak a tömegek képviseleti szervei voltak az államhatalomban és államigazgatásban. A megye iparterületein, vagy ahhoz közel eső falvakban a nemzeti tanácsok — összetételük folytán — legtöbb esetben szintén a forradalom erőinek bázisát képezték, vagy elfogadták a nemzeti tanáccsal párhuzamosan meg313