Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

ráfiai utalásokkal). A magyar régészeti irodalom kitűnő bibliográfiákkal is dicsekedhetik. Banner János—Jakabffy Imre: A Közép-Dunamedence régészeti bibliográ­fiája a legrégibb időtől a XI. századig. (Budapest, 1954.) Banner János—Jakabffy Imre: A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája 1954—1959. (Budapest, 1961.) Mind a két bibliográfia címanyagát tárgyi csoportok szerint adja, külö­nös figyelemmel van a helytörténeti topográfiára. Az általános régészeti munkák közül jelentős László Gyula: Bevezetés a régészetbe (Budapest, 1958.) c. munkája. Sajtó alatt van a Régészeti Kézikönyv, mint egyetemi tankönyv is. Igen jó összefoglalót SidFerenczy Endre: A magyar föld népeinek története a honfoglalásig (Budapest, 1958.). Alapvetők még az alábbi régészeti szakmunkák: B. Thomas Edit: Magyar­ország régészeti leletei. (Budapest, 1957), Banner János: Die Péczeler Kultur (Budapest, 1956), Csallány Dezső: Archeologische Denkmäler der Avarenzeit im Mitteleuropa, Schrifttum und Fundorte (Budapest, 1956), Patay Pál: A bronz­korszak népei. (Budapest, 1956), Szőke Béla: A hongfolaló és kora-Árpádkori magyarság régészeti emlékei. (Budapest, 1962), Fehér Géza—Éry Kinga^—Kralo­vánszky Alán: A Közép-Dunamedence magyar honfoglalás és -kora­Ar pádkori sírleletei (leletkataszter, Budapest, 1962), a mű függelékében a lelőhelyeket me­gyék szerint csoportosítja és gyors tájékozódást tesz lehetővé a térképmellék­let; Mórcy András: Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannen Kriegen (Budapest, 1959), megyénk dunántúli részeinek településtörténetével foglalkozik; Mócsy András: Pannónia (Stuttgart, 1962), a rómaikori Pannónia teljes történetét adja. Az antropológiával foglalkozó munkákat jók összefoglalja Allodiatoris Irma: A Kárpát-medence antropológiai bibliográfiája (Budapest, 1958). Pest megye múltjára vonatkozóan a legmodernebb régészeti áttekintést a megye történelem előtti koráról a Pest megye műemlékeiben megjelent három tanul­mány adja, úgymint Gábori Miklós—Patay Pál—Soproni Sándor: Pest megye régészeti emlékei címen, az említett mű 11—57. terjedő lapjain, minden tanul­mány igen bő irodalmat használ fel. A feudalizmus és a török hódítás korának Pest megyei helytörténeti irodalma Valamennyi régi okmánykiadás és eredeti levéltári anyag felhasználásával készült Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1599-ig (Budapest, 1938) című munkája. Pest megye középkori történetére vonat­kozólag az alapvető történeti forrás. Használhatjuk még az alábbi forrás­kiadványokat : Budapest történetének okleveles emlékei 1148—1301-ig (Budapest, 1936.) Igen sok Pest megyei adatot közöl a Pesten lakó nemesek és polgárok, vala­mint az itt székelő szerzetes rendek Pest megyei birtokairól. Az újabb forrás­kiadványok között igen jól használhatók Mályusz Elemér Zsigmond-kori oklevél­tárának eddig megjelent kötetei. (I. kt. 1387—1399. Bp., 1951, II. kt. Első rész 1400—1406, Bp. 1956, Második rész 1407—1410, Bp. 1958.), valamint Szentpétery Imre később Borsa Iván szerzősége alatt megjelent ,,Az Árpád­házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke c. mű I. és II. kötete Bp., 1927. 1961. A törvényhatósági jogszabályokat terület szerint csoportosítva adta ki 440

Next

/
Oldalképek
Tartalom