Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

8. Blaskovits János és Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás közepétől az 1945-ös országgyűlési választásokig

augusztus 8-án a következőkben jelölte meg a választási munka irányelveit: 1. az MKP volt az élharcosa a földosztásnak és a közellátás megszervezésének. 2. A mezőgazdasági dolgozók érdekeiért is az MKP harcolt legkövetkezetesebben. 3. Magyarország demokratikus fejlődése, a nép érdekeinek védelme megköveteli, hogy minél több kommunista képviselő legyen az országgyűlése, ben. 4. Javaslattal fordult az értekezlet a szociáldemokrata párt helyi szervezetéhez, hogy a választásokon a két munkáspárt közös listával induljon.

70 Hasonló irányelveket dolgozott ki a többi járási titkárság is és helyenként sikerült is eredményeket elérniök a két munkáspárt együttműködésének javításában. Az alsódabasi járásban az MKP és a szociáldemokrata párt pártközi értekezlete például elhatározta, hogy a választásokon közös listán indul. Közös határozatukban megállapították: „eddig is az volt a baj, hogy a munkástömegek közé éket vertek. Most itt az alkalom, hogy a dolgozók kerüljenek az élre, ha ezt az alkalmat elszalajtjuk, talán soha ilyen mód nem lesz erre."

71 A pártszervezetek ezirányú erőfeszítései a reakciós erők tevékenysége következtében csak részeredményekre vezetett. Viszonylag legegészségesebb volt az együttműködés a Nemzeti Paraszt Párt szervezeteivel. A kisgazdapárt helyi szervezetei a legtöbb helyen éles kommunistaellenes agitációt folytattak, hol nyílt, hol burkolt eszközökkel. Kommunistaellenes agitációt folytattak a jobboldali szociáldemokraták is. A ceglédi jobboldali szociáldemokraták látszólag a két munkáspárt közös érdekeire hivatkozva utasították el a közös listát.

72 A monori szociáldemokrata pártszervezet titkára kijelentette, hogy ő és társai a kisgazdapártra szavaznak, ha a két munkáspárt közös listán indul a választásokon .

73 A szentendrei járásban nagy nehézséget okozott a kisgazdapárt által kiprovokált vita a paraszt-sztrájk jelszaváról.

74 Ugyanebből a járásból származó jelentések leírják azt is, hogy a választások előtt a kisgazdapárt egyes szervezetei bort, élelmet osztogattak szavazatszerzés érdekében.

75 A ráckevei járás július 15-i jelentése arról számolt be, hogy Szigetcsépen különböző sváb-mentési perek indultak a földigónylő bizottságokban, a kisgazdapártba és a szociáldemokrata pártba befurakodott reakciós erők segítségével.

76 Október 29-én a vidéki instruktorok értekezletén a Pest megyei instruktor megállapította, hogy az egész megyében megélénkült a különböző pártokba befurakodott reakciós erők tevékenysége. Fokozódott az egyházi reakció tevékenysége is. Nagykátán például a kisgazdapárt gyűlésén az egyik püspök kijelentette, hogy addig nem nyugszik, amíg a drót mögött emberek vannak. Vecsésen nyílt fasiszta jelszavakat, feliratokat találtak. (Kitartás, éljen Szálasi, stb.) Ebben a kiélezett helyzetben a pártszervezetek általában nagy megfontoltságot, körültekintést tanúsítottak. A választási agitációt igyekeztek felhasználni a párt céljainak tudatosítására, a párt és a dolgozók közötti kapcsolat erősítésére. Az eredményesebb választási agitáció érdekében szavazókörzetenként agitációs csoportokat hoztak létre, amelyeket a pártvezetőségek összekötők segítségével irányítottak. Választási agitációs verseny indult a járások és községek pártszervei és alapszervezetei között. Sokat segítettek a budapesti pártszervezetek, amelyek szinte minden jelentősebb szervezethez küldtek egy-két, politikailag fejlett kommunistát a választási agitációs munka és a technikai felkészülés segítésére. A választási agitációt a pártszervezetek igyekeztek felhasználni a párt szervezeti erősítésére is. Ez a munka kezdetben megfontoltan és jó irányban haladt, de rövidesen kezdett helytelen tüneteket is mutatni. Ennek döntő 397