Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

választások során létrejött ellenforradalmi „nemzetgyűlés" sem tudta magát kivonni az 1918—1919-es forradalmak és a Tanácsköztársaság hatása alól. Habár a nép igazi képviselőit nem küldhette a parlamentbe, de soha annyit ne hivatkoztak még a népre, mint éppen a földreform-törvény vitájában. A vitára a földbirtokos osztály és a gazdag parasztság közti ellentét is rányomta bélyegét. A Pest megyei képviselők parlamenti megnyilatkozásaiból is nemegyszer kicsendült a gazdag parasztság földbirtokos-ellenessége. Sziráki Pál alsódabasi képviselő a törvényjavaslat 1920. november 8-i vitájában szóvá tette a földbirtokosok ama panaszát, hogy ,,már cselédet sem fognak kapni, mert a népben benne van a vágy, hogy a sok kiállott szenvedések, a sok véráldozat, nélkülözések után végre valahára mód adassék neki arra, hogy önálló lehessen az, aki legtöbbet szenvedett a hazáért". Ezek után történelmi példákra hivatkozik, hogy mennyire a falu népe (ez alatt a kis- és középbirtokosokat érti) tartotta fenn a nemzetet és a magyar nyelvet, szemben az arisztokráciával, amely még a magyar nyelvet is elfelejtette. Azt is megemlíti, mint tipikus példát, hogy a Beleznay család a Mária Terézia-féle örökösödési háborúban összerabolta vagyonát, birtokot szerzett, és akadt köztük olyan is, aki — csupa szórakozásból — a háztetőről lőtte le a jobbágyait. Jelenleg is az a helyzet — tér rá a földbirtokkérdésre Sziráki Pál —, hogy az ő kerületében az egyik nagybirtokos, akinek 15 vagy 16 ezer hold földje van, ugyanakkor egy 690 holdas bérlettel is rendelkezik, de a bérletről nem akar lemondani a rokkantak és hadiözvegyek javára. A hatóság is elodázza a kisemberek eme bérletének az elintézését, ami nagy elégedetlenséget kelt. Ez a helyzet a tatárszentgyörgyi igényjogosultakkal, de másutt is. Mindezeken kívül kifogásolja a Földbirtokrendező Bíróság összetételét, mert abban nincsenek képviselve az igényjogosultak. Végül azzal fejezi be felszólalását, hogy a nép elkeseredése és elégedetlensége láttán aggodalommal néz a jövőbe.

134 Budaváry László Rákospalota képviselője 1920. november 9-i felszólalásában annak a véleményének ad kifejezést, hogy a földbirtokreform ,,meg fogja gátolni a kommunizmus gondolatának terjedését. . .", mert ez az első lépés ahhoz, hogy földhöz juttatják azokat, „akiknek ma földjük nincsen és akik minden tekintetben ki voltak és ki vannak szolgáltatva a munkaadók kényének-kedvének . . .".Végül, az akkor szokásos antiszemita uszításnak megfelelően, a zsidó birtokokat támadja a keresztény birtokoknak a földreform alól való mentesítése érdekében.

135 Magyar Kázmér nagykőrösi képviselő a földreformmal kapcsolatban a nagykőrösi birtokviszonyokat említi meg, mint ideálisát, „ahol nincs ezerholdas birtok, hanem van pár nyolcszázholdas és ahol ... 67 000 hold 30 000 lakos között gyönyörűen van megosztva". Majd elmondja a nagykőrösi képviselő, hogy ez a helyzet birtokrészek felparcellázása révén jött létre. Ezért nem helyesli, hogy pl. a törvényjavaslat a hitbizománnyal kapcsolatban eladási tilalomról beszél.

136 Ha a Pest megyei nemzetgyűlési képviselők fent ismertetett parlamenti megnyilatkozásait összevetjük báró Prónay György és a megyei Gazdasági Egyesület állásfoglalásaival, akkor kirajzolódik előttünk a földbirtokos osztály és a gazdag parasztság közti ellentét a földbirtokreformmal kapcsolatban Pest megyében. Azonban a főellentét a földreform kérdésében a szegényparasztság és a földbirtokos osztály között feszült. Miután a parasztság földéhségét az 1918— 1919-es forradalmak és a Tanácsköztársaság nem tudták kielégíteni, az ellen363