Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

képezni." Preszly a továbbiakban arra is utalt tájékoztatójában, hogy háborús állapot is beállhat, amely a fegyveres erőket elvonja a belső rend fenntartásától, mindezért „polgárőrségek megszervezése vált szükségessé." A polgárőrség szervezésével kapcsolatban a főispán hangsúlyozta, hogy ,,maga a szervezés, az intézkedési jogkör kizárólag a közigazgatási hatóságot illeti s a polgárőrség teljesen a katonaság nélkül, annak kizárásával, sőt annak együttműködése nélkül szervezendő meg. A polgárőrség csupán a csendőrséggel működhetik együtt ..." Jellemző, hogy a polgárőrök szervezésénél fő szempontnak azt tartja, hogy a szervezetbe olyanok kerüljenek, ,,akiknek van valamit félteniük."

95 Pest megye 24 járásában — Preszly 1921. február 24-i jelentése szerint — közel hatezer embert szerveztek be, akiknek a részére 5425 kézifegyvert és 5 gépfegyvert igényelt. Az egyes járások főszolgabírái és a polgármesterek közlik a polgárőrök névjegyzékét, ahol a foglalkozási rovatból kiderül, hogy a főszempontnak eleget téve, mindenütt a birtokos osztály és a burzsoázia tagjai alkotják a polgárőrség zömét.

90 Pest megyén kívül a többi megyékben is a közigazgatási hatóságok szervezték a polgárőrségeket. Ezzel gyakorlatilag érvényét vesztette a hadügyminiszter 72745/eln. t. 1920. számú rendelete a „polgárőrségek" felállítására vonatkozóan.

97 Mivel a polgárőrség szervezése a karhatalmak segítségével, gyakorlatilag nem bizonyult megoldhatónak (ugyanis a lakosság előtt nyilvánvalóvá tette a polgárőrségek szerepót és rendeltetését az ellenforradalmi rendszerben), ezért a hadügyminisztérium 1921. január 26-án távirati rendeletben utasította a katonai körletparancsnokságokat, hogy a polgárőrségek szervezését adják át a közigazgatási hatóságoknak.

98 A polgárőrségek szervezése Pest megyében és másutt csak egyik láncszemét alkotta azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek a segítségével az ellenforradalmi rendszer a dolgozó osztályok felett antant segítséggel helyreállított hatalmát megtartani, sőt megszilárdítani igyekezett. De bármilyen változatos eszközöket is vett igénybe a Horthy-fasizmus a néptömegek elnyomására és féken tartására, mindez kevésnek bizonyult. A Tanácsköztársaság és a forradalmak nem múltak el nyomtalanul a munkások és parasztok felett, hatását az uralkodó osztály lemérhette az ellenforradalmi hatóságok elleni passzív és aktív szembenállásban, valamint a kommunista és más, demokratikus politikai mozgalmak erejében. 5. Munkásmozgalmak Pest megyében az ellenforradalom hatalomra jutása után ,3 Az ellenforradalom hatalomra jutása 1919. augusztusában gyökeresen ú_ helyzetet teremtett a magyar munkásmozgalom számára. A Tanácsköztársa_ ság bukását követő évek a legféktelenebb kommunistaüldözés jegyében tel tek el. De Horthy fehérterrorista különítményei és a Gömbös-féle fajvédők —• főleg vidéken — nem sok különbséget tettek kommunisták és szociáldemokraták között. A magyar munkásosztálynak ebben az időszakban vidéken szüntelen és áldozatos harcot kellett folytatnia, hogy megvédelmezze szakszervezeteit és az újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Minden üldözés és terror ellenére közel 215 ezer főre tehető a szakszervezetek taglétszáma 1919 őszén.

99 Ez a szám a kétszerese az utolsó békeévben, 1914-ben nyilvántartott 107 ezer fő szervezett dolgozónak. 354