Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

7. Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

a helyi román parancsnokok a magyar igazságügyi hatóságok tiltakozása dacára elkísértették . . . Cegléden pedig a román parancsnokság elrendelte, hogy a bolsevista vizsgálati foglyok az előírt séta céljából sem engedhetők a szabad levegőre, levelezést ellenőrzés mellett sem folytathatnak, nem látogathatók ós a számukra ellenőrzés után kiadott könyveket is elvitte." Friedrich fenti átirata csak válasz a román hadseregparancsnokságnak a budapesti fogházakban uralkodó embertelen állapotokról és bánásmódról szóló jelentésére.

29 A valóság az, hogy a román megszálló csapatok és a magyar ellenforradalmi fegyveres erők egyaránt a legkíméletlenebb módon bántak a karmaikba került kommunistákkal és a néphatalom más híveivel. Az ellenforradalom fegyveres alakulatai között a népellenes bosszúhadjáratban ,,élenjártak" és hirhedt nevet szereztek maguknak Horthy tiszti különítményei, amelyek brutalitásban még fölül is múlták a megszálló román csapatokat. Míg a terrorhadjáratban résztvevő csendőri és rendőri erők a lefogott kommunistákat többnyire az ügyészségnek adták át, addig Horthy fővezérsége parancsot adott ki a tiszti századoknak és különítményeknek, hogy a „bűnösök" felett statáriálisan ítélkezzenek. A csendőrség és rendőrség kezébe került kommunistákat s más hazafiakat kegyetlenül megkínozták az ítélethozatalig, de a tiszti különítmények brutalitása és embertelensége minden képzeletet felülmúlt. Horthy „nemzeti hadserege" és különítményei különösen a Dunántúl déli és nyugati megyéiben vitték végbe iszonyú rémtetteiket, mely területeket egyedül ők szálltak meg. De kijutott a különítmények garázdálkodásaiból Pest megyének is. Pest megye területén főleg Héj j as Iván és Prónay Pál különítménye kegyetlenkedett. Prónay naplójegyzetei szerint csupán ez az egy különítmény ezernél több embert mészárolt le, sok száz, vagy talán több ezer uradalmi cselédet botoztatott meg, sok száz zsidót kínzott meg és fosztott ki.

30 Prónay naplójegyzeteiben kitér különítményének 1920 tavaszán elkövetett vérengzéseire. Ezek közül a legszörnyűbb az volt, amit a különítmény egységei Szolnokon és Abonyban elkövettek. Prónay egyik századát Vácra küldte „rendteremtés végett", egy másik századát Szolnokra és Abonyba. A Vácra küldött egység ténykedéseiről nem tudunk, mert Prónay erről nem ír naplójában. Ellenben a Szolnokra küldött századról megírja, hogy „összeszedte az összes Szolnokon (de magában a fogdában levő) és vidékén feltalálható kommunistákat." A foglyokat Abonyba vitette, ahol „a katonák egy szálig agyonverték őket".

31 Hagy emberélet pusztult el az abonyi mészárlás nál •— nem ismeretes, mert antant-bizottság ide nem ment és nem vizsgálta ki a szörnyű mészárlást. Pest megyében az 1919. november végén elkövetett kecskeméti tömeggyilkosság a Héjjas-fóle különítmény nevéhez fűződik. 1919. november 27-én a kecskeméti főkapitány jelentette gróf Ráday kormánybiztosnak, hogy Héjjas Iván főhadnagy emberei október 1. és november 20-a között több alkalommal, összesen 62 embert hurcoltak el. A jelentés — egy kivételével — az elhurcoltak nevét és foglalkozását is közli. A főkapitány jelentése szerint „az összes ielsorolt egyének legnagyobb része elhurcolóik által ki lett végezve."

32 Az áldozatok legnagyobb része munkás és napszámos. A kecskeméti rémtett a külföldi lapok útján világszerte elterjedt és nagy felháborodást váltott ki. A budapesti antant missziók a nemzetközi közvélemény nyomására vizsgálóbizottságot küldtek ki. Ez a bizottság a lajosmizsei erdőben 62 megcsonkított és megfojtott hullát talált.

33 Azonban a leleplezett 342