Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében
munkás volt, s ezt hathatósan bizonyítja az a körülmény, hogy nagyrészt a Budapestet környező falvak tanácsaiban fordulnak elő szakmunkás képesítésű tagok, akik a közeli fővárosba jártak be dolgozni. Egy-egy fővárosi üzem gyártási profilja esetenként bizonyos mértékben meghatározhatta a közeli falvak tanácsainak összetételét is. Pécel községben pl. a munkástanács tagjainak 30%-a lakatos volt. 160 Az alkalmazás jellege, a nagyüzemi munkakörülmények vizsgálódásunk szempontjából azért bírnak különös jelentőséggel, mert szervezettsége és politikai iskolázottsága folytán a nagyüzemi munkásság képezte a legforradalmibb erőt, amelyre szilárdan épülhetett a proletár államhatalom és államigazgatás. Ez a nagyüzemi munkásság a mozgalmakban szerzett tapasztalataira támaszkodva képesnek bizonyult mélyrehatóbb szakértelem nélkül is elvégezni a közigazgatás legsürgetőbb feladatait. Pest megye helyi tanácsainak foglalkozási statisztikája alapján — az alkalmazás jellegének konkrét meghatározása nélkül — azt az eredményt nyerjük, hogy e tanácsokban 1480 fő, az össztagság 46,8%-a képviselte az ipari munkásságot. A parasztság különböző rétegeinek a tanácsokban való képviseleti arányáról ugyancsak a névjegyzékek „vagyoni helyzet" rovata szolgáltat pontos adatokat. Ezekből kitűnik, hogy az 1154 földműves tanácstag közül 57,2% teljesen vagyontalan volt, legfeljebb kis házat és 300 n.-öl átlagnagyságú telket mondhatott magáénak, 22,6 % 1—3 hold földtulajdonnal rendelkezett, 9,0% 3—5 holdat bírt, 7,1% 5—10 holdon gazdálkodott. A parasztságnak ezek a rétegei 95,9 %-os többséget alkottak a tanácsokon belül. 10 holdon felüli birtokkal a földműves tagságnak csupán 4,1%-a rendelkezett. JSToha az első ízben szabadon megnyilvánulható népakarat a falusi szegénység legrátermettebb képviselőit küldte a tanácsokba, helyenként mégis előfordult, hogy nagygazdák, a falusi kizsákmányolók, vagy ezek volt alkalmazottai felelős beosztáshoz jutottak a falusi tanácsban. így Budakeszin tekintélyes vagyonnal rendelkező szatócs foglalt helyet a direktórium tagjai között. 161 Kakucs község intézőbizottságába 58,5 kat. hold föld tulajdonnal rendelkező gazdálkodót választottak. 162 Gyömrő munkástanácsában 5 ,,földmíves" kapott helyet 30—52 hold földtulajdonnal, bár a község összesen 48 tagot számláló tanácsában 36 személy teljesen vagyontalan volt. 163 Hasonló eset fordult elő Ecser községben 164 és Bugyin 165 , Mogyoród községben pedig egykori hatalmukat megfélemlítésre használva, a falusi kizsákmányolók valósággal kisajátították a községi tanácsot. A tanácstagoknak csupán negyedrésze képviselte a dolgozó lakosságot, míg a tanács % része összesen 840 hold területet birtokolt, a falu határának csaknem egyhetedét. 166 Az effajta összetételt eredményező választásokat a megyei intézőbizottság, csalást vagy erőszakot feltételezve, felülvizsgálta, melyeknek során rendre kiderült, hogy a kizsákmányoló, vagyonos elemek a választások meghamisításával, fondorlattal, vagy erőszakkal kerültek a tanácsokba. A kisparaszti gazdaság kereteit meghaladó vagyonos gazdálkodó réteg kisszámú, a fent idézett eseteket alig meghaladó csoportja, nem sokáig maradhatott hangadó, vagy akár egyszerű tag a falusi tanácsokban. A szegényparasztság, a kubikosok és gazdasági cselédek korlátozták működésüket, végül éppen ezek kezdeményezésére felmentették őket erőszakkal szerzett tisztségük alól. 327
