Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

ragadott az iskolapadokból, mielőtt még írni, olvasni megtanulhattak volna. A művelődési osztály mellett — részben az osztály dolgozóiból — a For­radalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete értelmében egy művelődési intézőbizottságot szerveztek. Az intézőbizottság a művelődési intézmények fegyelmi ügyeivel, áthelyezésekkel, a járási és járási jogú városok művelődési osztályainak ellenőrzésével, a tanulmányi ügyek irányításával és tantervek Összeállításával foglalkozott. Hadügyi osztályt országos viszonylatban egyedül Pest megyében szervez­tek. Ez az osztály intézte a vöröshadsereg toborzását, a hadkiegószítést, a sorozások lebonyolítását, a megye területén működő vörösőr egységek leg­felsőbb irányítását. Feladatkörébe tartozott a rendészeti és katonai egységek ellátása. Ilyen minőségben szoros kapcsolatot tartott fenn a közgazdasági ügyosztállyal. Szocializálási ügyosztály. Az államosított és közvagyonnak minősített javak szakszerű kezelését végezte a Földművelésügyi Népbiztosság által dele­gált szakember közreműködésével. Az ismertetett ügyosztályokon kívül az intézőbizottság közvetlen fel­ügyelete alatt egy tudakozó irodát állítottak fel, ahol a felek rövid úton érte­sülhettek ügyeik állásáról. c) A helyi tanácsok összetétele A hatalom gyakorlásának alapvető feltétele volt a Tanácsköztársaságban, hogy az államigazgatás közép és alsófokú szervei képesek legyenek a forra­dalmi idők rendkívüli követelményeinek megfelelni, hathatósan képviselni a proletárállam érdekeit és, hogy működésükkel kiérdemeljék a választó töme­gek bizalmát és támogatását. E felfételek elsősorban a forradalmi szilárdság, a politikai iskolázottság és tisztánlátás, kisebb mértékben pedig az államigazgatásban való járatosság, bizonyosfokú szakértelem követelményét támasztották a proletár államhata­lom tanácsainak tagjaival szemben. Szakértelem tekintetében — akár az ország más területein — Pest megyében sem voltak képesek a szegénység tanulástól elzárt tömegei maradéktalanul megoldani a rájuk váró feladatokat. Osztály összetételük azonban annál inkább hivatottá és alkalmassá tette a Pest megyei tanácsokat az új típusú államhatalom, a proletárforradalom érde­keinek védelmére. A Tanácsköztársaság közép és alsófokú államigazgatási szerveinek osztály­összetételéről országos viszonylatban is keveset tudunk, a Pest megyére vonat­kozó ilyen irányú kutatások pedig a legutóbbi időben is eredménytelenek maradtak. ,,Az osztályösszetétel pontosabb elemzését megnehezíti, hogy egy­részt Pest megyéből nem sok foglalkozás szerirtti névjegyzék áll rendelkezé­sünkre, másrészt még a fennmaradó listákon is pontatlan osztály meg jelöléssel találkozunk." 157 A fenti megállapítás a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából meg­valósított kutatási program ide vonatkozó eredményeit foglalta össze 1959­ben, az akkori ismeretekre vonatkoztatva, helytállóan. Azóta kutatásaink fel­színre hozták mindazokat a tanácstag névsorokat, amelyeknek összesített adatai általános érvényű következtetések levonására alkalmasak — a taná­csok összetételét illetően — nem csupán Pest megyei, hanem a források adat­gazdasága folytán, országos viszonylatban is. 21* 323

Next

/
Oldalképek
Tartalom