Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében

A frontról hazatérő katonákkal megbízható hírek és forradalmi röpiratok is érkeztek az országba, melyek hiteles adatokat tartalmaztak az oroszországi helyzetről, s meggyőző erővel bizonyították, hogy az imperializmus körülményei között a proletariátus előtt csak egyetlen járható és eredményes út van, az oroszországi forradalom útja. A kormány a növekvő forradalmi mozgalmak szétzúzására 1918 őszén még egy utolsó kísérletet tett. Szigorú megfigyelés alá vonta a frontról hazatérő katonákat és munkásszervezeteket.

101 Mind gyakrabban került sor a tavasszal meghirdetett statárium alkalmazására. A „felforgató tevékenységgel" vádolt munkásokat, valamint a hadiüzemek katonai szolgálat alól felmentett sztrájkoló dolgozóit 1918 szeptember elejétől tömegesen küldték a hadszíntérre. A kormány az elvéreztetés politikáját alkalmazta a forradalom erőivel szemben. De ez a taktika nem vezetett az uralkodó osztály által kívánt eredményre. A pattanásig feszült helyzetben a forradalom erői a burzsoá társadalmi rendszer közeli bukását, a vidéken elszaporodó tanácsok a burzsoá államhatalom szétzúzását, a frontról érkező hírek pedig a biztos katonai összeomlást ígérték. Ebben a helyzetben az uralkodó osztály elvesztette ,,uralmát" az események felett. Október 25-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács a Károlyipárt, a radikális polgári párt és a szociáldemokrata párt együttműködésével. Az események azonban olyan lendülettel,,rohantak a forradalomba", hogy a forradalomtól irtózó erők és a Nemzeti Tanács pártjainak visszahúzódása sem tudták meggátolni a polgári demokratikus forradalom győzelmét. 1918. október 31-én forradalmi tömegek diadalra vitték az ,.őszirózsás", polgári demokratikus forradalmat. II. A tanácsrendszer kiépítése Pest megyében a) Tanácsok a proletárforradalom előtt A forradalom után a burzsoázia igyekezett céljainak megfelelő gátak közé szorítani az eseményeket. A forradalmat leszerelni igyekvő burzsoázia ós az e törekvésben Őt támogató szociáldemokrata pártvezetőséggel szemben a munkásosztály mögé felsorakozott forradalmi tömegek nem elégedtek meg a forradalomtól megrettent burzsoázia látszatintézkedéseivel, hanem kényszerítették a Nemzeti Tanácsot, hogy maradéktalanul hajtsa végre a polgári demokratikus forradalom feladatait. Ebből a küzdelemből jelentős mértékben kivette részét a megye proletariátusa. A forradalom második napján több fővárosi üzem mellett a Csepeli Lőszergyár, az albertfalvi repülőgépgyár és a kispesti Lipták- gyár munkásai tiltakoztak az ellen, hogy a Nemzeti Tanács kormánya a királynak tett hűségeskü alapján kezdje meg működését.

102 A munkásság szakítani akart a dinasztiával, függetlenséget és köztársaságot követelt. A köztársaság alatt a legforradalmibb elemek proletárköztársaságot értettek. A fővárosi és Pest megyei munkások november elsejei, köztársaságot követelő első határozatát a Nemzeti Tanács figyelmen kívül hagyta. 312