Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
5. Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686–1872
6 Az előbb említett céhekre vonatkozó levéltári jelzeteket 1. a Függelékben közölt céhjegyzékben. 7 Horváth: i. m. 16—17. 1. 8 L. a Függelékben közölt céhjegyzéket. 9 OL. Helytartótanács Depart amentum Civitatense. 1828/2/240.—A továbbiakban Dep. Civ. 10 OL. AM Comit. Pest. 33. 11 OL. Dep. Civ. 1808./5./2., 1. még u. o. 1810/5/2. Pest megye 1809. márc. 7-én terjesztette fel a nevezett molnárok kérelmét a helytartótanácshoz és javasolta, hogy a szokásnak megfelelően egyelőre a pesti molnár céh artikulusait adják ki részükre. Nincs azonban tudomásunk arról, hogy a mesterek meg is kapták volna a céhszabadalmat. A Magyar Kancellária által 1815—1847 között adományozott céhkiváltságok között nem szerepel a rákoskeresztúri és péceli molnárok privilégiuma. 12 OL. Dep. Civ. 1808/5/2. Pest megye 1806. aug. 4-én küldte fel a helytartótanácshoz a nevezett takácsok folyamodását s javasolta, hogy — ,,a hasonló esetekben ennek előtte gyakorlott mód szerint" — a pesti vagy a budai céhhez kapcsolják Őket. — A nevezett takácsok privilégiuma azonban — hasonlóan a rákoskeresztúri és péceli molnárokéhoz —• nem található a Magyar Kancellária által adományozott céhkiváltságok között. Lehetséges, hogy mint filiális mesterek tartoztak a pesti vagy budai céhhez. 13 Mérei Gyula ,,A magyar céhrendszer 1848 előtt" (Sz. 1948. 1—4. sz. 74—75. 1.) e. tanulmányában felhívja a figyelmet, hogy míg a XVIII. században a céhes mesterek ,,elzárkózása" nem mondott ellent a termelőerők fejlődésének, addig az ,,1760 utáni évektől kezdve a cóhmonopólium biztosítására irányuló törekvés" egyre inkább egybeesett a „céhesipari termelés csődjével", s akadályozta a termelőerők fejlődését. 14 PmL. Ráckevei jkv. 1793—94/93. 15 PmL. Kiskunlacházai jkv. 64/567. — A mesterek 1823-ban kapták meg a privilégiumot. OL. Magyar Kancellária Liber Caehalium (továbbiakban Lib. Caeh.) 613. 16 Kassics Ignácz: A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek Legényeit, és Tanítványait, nem különben a Mester-Czéheket illető Kegyelmes királyi Rendelkezéseknek Kivonatai. Bécsben. 1835. (A továbbiakban Kassicsj 322—323. ÍJ 17 OL. Dep. Civ. 1836/5/53. 18 Duray: i.m. 34. 1. i9 é s iy a PmL. A váci céhek ír. és jkv. 20 PmL. Lac. jkv. 64/225., 525., 121., 235., 559. 21 OL. Dep. Civ. 1830/2/68, uo. 1825/2/257., 1843/2/74., 1830/2/108., 1816/6/93., 1826/2/60., 1842/2/22 1., 1847/2/94. stb. 22 OL. Dep. Civ. 1827/2/130., 1845/5/36., 1846/2/5., 1840/2/148., 1840/2/162., 1844/2/ 156., 1842/2/162. — Pest megye álláspontjára nézve Dep. Civ. 1815/6/196., uo. 1840/5/80., 1845/2/29., 1845/2/156., 1846/5/10., 1845/2/119., 1845/2/237., 1847/36/273. L. még Széchenyi Könyvtár Diaetalia 204/5—-I. Reflexiones Comitatuum circa elaborata Regn. Deput. I—V. 23 Az említett kérelmekre vonatkozóan 1. a Függelékben közölt levéltári jelzeteket. 24 OL. Dep. Civ. 1848/5/11. 25 L. a Függelékben közölt céhjegyzóket. 26 PmL. Kiskunlacháza Protocollum Politicum 68. könyv. 39. pag. — 1821. nov. 7. politikai sessioból. 27 Duray i. m. 16—17. 1. 28 PmL. a váci molnárcéh ir. ós jkv. 29 L. a Függelékben közölt céh jegyzékben. 30 Uo. 31 OL. Conscriptio Regnicolaris Vác 1828 — A püspöki városban 1886 családfőt ós 332 kézművest (ill. 3437 adófizetőt, 29 honoratiort, 137 jobbágyot, 831 zsellért, 717 háznélküli zsellért, 14 + 3 kereskedőt, és 1156 házat) találunk. A káptalani városban pedig 225 családfő és 70 kézműves (ill. 443 adófizető, 4 honoratior, 16 jobbágy, 125 zsellér, 72 háznólküli zsellér, 4 kereskedő és 151 ház) volt. 32 OL. Conscriptio Regnicolaris 1828 Ráckeve. 285
