Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
létszámát növeljék. Ha pedig a Helytartótanácsot így mintegy kiváltani és megszüntetni nem lehetne, akkor különböztesse meg leiratait az uralkodó parancsaitól és maradjon meg saját hatáskörében, így olyan ügyekbe, mint az adóemelés vagy az urbáriumok kiadása, ne ártsa magát. A megyei számadások ellenőrzése során pedig szintén ne ártsa magát a csak a megyére vonatkozó ügyek (ti. tételek) vizsgálatába. (31.) Ügyeljenek arra, hogy a nemesi telken lakó bérlőket, juhászokat vagy más nem nemes személyeket adófizetésre ne kötelezzék, hiszen az a nemesi jogokra nézve súlyos sérelmet jelent. Hozzák fel érvül, hogy azok úgyis évről évre mindig máshová költöznek. (32.) Az armalista nemesek Werbőczy Tripartituma 1. könyvének 9. paragrafusa alapján minden adófajta fizetése alól mentességet élvezzenek, a nemesi felkelés terhének elvállalásával. (33.) A nemesi felkelés az 1741. évi 63.282 törvénycikk megtartásával maradjon érvényben, ugyanúgy az urbáriumok is, az 1715. évi 101.,283 284 285 286 287 288 az 1723. évi 18.284 és az 1729. évi 35.285 törvénycikkek szerint. A királyi előterjesztések közül azokat, amelyek az országra vagy az országlakókra sérelmesnek látszanak, a diploma és az 1741. évi 8.286 törvénycikk alapján utasítsák el. (34.) A gyalogos újoncok összeírásának azon módja, melyet az osztrák örökösödési háború idején követtek, az ország jogszokásának nem felel meg, így a jövőben a korábbi az 1635. évi 10.,28 az 1647. évi 61.288 és az 1662. évi 8. törvénycikk289 legyen az irányadó. (35.) A vármegyék által az osztrák örökösödési háborúk alatt az uralkodónak adott kölcsön összegét semmiképp el ne engedjék, hanem visszafizetésére királyi biztosítékot szerezzenek. (36.) A vármegyék részéről a nemesi testőrség felállítására felajánlott pénzösszeg fizetését a rengeteg teher miatt függesszék fel, s annak költségeit a királyi kincstárból az uralkodó fedezze. (Utólag kihúzva: a hadiadó összegébe számítsák be.) (37.) Pest-Pilis-Solt vármegye adófizető népe nem tud több adóterhet elviselni, ezért a hadiadó összegének emelését minden módon gátolják meg. (38.) A katonaság elszállásolásából a népre nagy teher nehezedik, ezért a követek azon munkálkodjanak, hogy az ezredeket a vármegyékből - amennyire lehet - vonják ki és a katonaságot a királyi kincstárból fizessék úgy, hogy az a szokásos adóösszegen kívül az adózókat semmivel se terhelje. (39.) A többi tartomány mintájára hozzanak létre országos pénztárt, hogy a katonai kihágások révén okozott károkat abból azonnal meg lehessen téríteni, s melynek kezelésére nézve az országgyűlés dolgozzon ki tervezetet. (40.) A katonatisztek özvegyei és árvái felett az illetékes helyi tanács vagy földesúr "s2 „Az alább megirt módon meghatározott általános fölkelésről” 283 ,,A szökevény jobbágyok visszakövetelése s visszaadása iránt alkotott törvénycikkeket bővebben kifejtik” 284 ,,A puszták benépesitéséről” 285 „A megyei bíráskodásról” 286 „Hogy a hitlevél azon záradéka: "a mint azok használata és értelme iránt a király és a karok közös megegyezésével országgyiilésileg megállapodtunk," az ország karainak és rendéinek sarkalatos jogaira, szabadságaira, mentességeire, kiváltságaira, egyáltalában ne legyen kiterjeszthető” 287 „Az O felsége számára katonaságot sorozó és kivivő katonatiszteknek és segédeiknek a katonaszedésnél és zsoldbafogadásnál hogyan kell eljárniok? ” 288 „A katonák félfogadására vonatkozó czikkelyt meg kell tartam; annak pedig, hogy a katonák a vármegye rendeletén kívül, az országlakosok fekvőjószágaiba gyakrabban és hosszasabban beszálljanak, elejét kell venni; Moson vármegyéből vigyék őket ki és jövőre ne hozzák be ” 289 „A katonák fogadásáról és zsoldjáról, s a kihágók és katonáskodni vonakodók büntetéséről” 70
