Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

cikkek) ellenkezően idegenek kapják azokat, így szükséges, hogy akár a kincstári javakaból is juttassanak adományokat a magyaroknak, mégpedig térítésmentesen vagy vegyes adományként, a családok megtartása érdekében is, az adományt mindkét ágra kiterjesztve. (10.) Az egyházi méltóságokat és hivatalokat is az arra méltó magyaroknak adományozzák, ne pedig akár kiskorúaknak, akár világiaknak, akik csak az abból szerezhető hasznot nézik. Ezt vegyék figyelembe a kanonokok választásnál is, hiszen az esetleges idegen kanonokok a hiteleshelyi funkciók elvégzésére - mivel nemcsak hogy a törvényeket, de még a nyelvet sem ismerik - alkalmatlanok. Mindezeket pedig az 1659. évi 38.,151 152 1550. évi 18.,153 1681. évi 27.,154 valamint az 1723. évi 60.155 törvénycikkek szerint. (11.) A világi méltóságokat is az 1492. évi 8.156 és az 1493. évi 5.157 törvénycikk szerint arra méltó magyaroknak adományozzák, tehát az 1638. évi 33.158 törvénycikk szerint a főispáni hivatalt se tölthesse be kiskorú vagy idegen személy. Ugyanígy a kamarai, sótiszti, postai és harmincados hivatalnokok esetében is, hiszen alig találni köztük magyarokat. (12.) A főpostamesteri hivatalt a többi tartományoktól külön válasszák és szintén magyar személy töltse be azt, az 1715. évi 22.159 törvénycikk betartásával. (13.) A királyi jövedelmek, úgymint a kamarai és koronabirtokokból származók, valamint a bánya- és pénzverési illetékek az 1439. évi 6.,160 valamint az 1723. évi 16.161 törvénycikkek szerint szintén magyar bérletbe vagy igazgatásba kerüljenek. (14.) Tudvalevő, hogy a só árának 30 dénárra emelése több hasznot hoz, mint amennyi az újonnan felállított dikasztériumok és törvényszékek fizetésének költsége, amire azt szánták, ezért alkalmazzanak a Helytartótanács költségén pénztárnokokat, egyrészt, hogy a kifizetések rendben menjenek, másrészt, hogy a só megmaradó árából valamelyes közalapot hozzanak létre, váratlan kiadások esetén a szegény nép megsegítésére. Azon összegről pedig a Helytartótanács országgyűlési határozat nélkül ne rendelkezhessen. (15.) A vonatkozó törvények (1608. évi 2.,162 1596. évi4.,163 1715. évi 41.164 törvénycikk) szerint az ország tudta és beleegyezése nélkül ne lehessen háborút indítani, s egyébként is az uralkodó az országra tartozó ügyekben az 1492. évi 7.,165 1559. évi 8.,166 1608. évi 10., 1681. évi.

151 „A királyi kincstárra háramlóit javakat Ó felsége érdemes személyeknek ingyen adományozza ”

152 „ Egyházi s világi tisztségek s javadalmak honfiaknak adományozandók ”

153 „A püspökségek és más főpapi javadalmak jól érdemesülteknek adományozandók"

134 „A világi hivatalok s egyházi javadalmak hazafiaknak s jól érdemesülteknek adandók "

133 Téves hivatkozás.

156 „A méltóságok és tisztségek magyaroknak adományozandók"

137 Téves hivatkozás.

138 „A főispánt tisztekés méltóságok adományozása kiskorúak részére ne történjék"

159 „A magyarországi főpostamesterről és postásairól"

160 „Hogy a királyi jövedelmeket egyedül az ország lakosai részére kell bérbe adni"

161 „A magyar királyi kamara hatalmáról és a bérlők kihágásainak megszüntetéséről"

162 „A magyarokkal és törökökkel kötött békéről”

163 „Az ország karai és rendei nem azért panaszolnak, mintha adózni nem akarnának, hanem azért, hogy miután tehetségeikben meggyengültek, külföldi hadseregről is (a mint eddig) kegyelmesen gondoskodni méltóztassék’

34 ,,A törökkel való békekötést és az ország egyéb ügyeit magyarok tárgyalják "

165 „Hogy a király Magyarország dolgairól magyar tanácsosokkal tanácskozzék”

166 „A magyar ügyeket magyar tanácsosokkal kel! tárgyalni"

46