Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
II. 3. Az 1741-es országgyűlés Ahogyan Salamon Ferenc fogalmaz, semmi nem volt az 1741-es királyi meghívólevélben, ami rendeket optimizmusra ne késztette volna, hiszen a koronázást és a nádorválasztást is bejelentette.120 Az örökösödési háborúk miatt egyéként is szorongatott helyzetben lévő uralkodótól, márcsak a nőági örökösödés elismerésének ellentételezésért is, joggal remélhették kívánságaik teljesítését. Pest-Pilis-Solt vármegye rendjei az utasítások kidolgozására az alispánt, a két követet, valamint felváltva a jegyzők egyikét jelölték ki.121 Az április 27-i közgyűlésen jegyzőkönyvbe is iktatták az utasítás végleges példányát, megemlítve, hogy az eredetit bizonyos pontokkal kiegészítették és valamelyest módosították is, de ennél többet nem tudunk meg.122 A követutasítás maga részletesen érinti nemcsak az eddig is hangoztatott, tipikusan megyei-nemesi panaszokat, hanem szinte minden pontjában leképezi az országgyűlésen később tárgyalt országos sérelmek sorát: erősítsék meg a hitlevelet, az uralkodó lakjék az országban, a katonai területeket csatolják vissza, a magyar ügyekben az uralkodó magyarokkal tanácskozzon, a Helytartótanács maradjon meg hatáskörében, a világi és egyházi hivatalokat magyaroknak adományozzák, legyen országos pénztár, stb. Az utasítás az előzőekhez képest tehát határozott változást mutat, mondhatni, hogy a megye kilépett az országos politika színpadára, már ami a szándékot, tehát a követeknek adott instrukciókat illeti. Külön említést érdemel, milyen keményen lépnek fel a szabad királyi városokkal, elsősorban természetesen Pesttel és Budával szemben is, ami a város és a megye klasszikus ellentétét példázza, azonban már nemcsak konkrét eseteket hangoztat, hanem általánosságban is követeli, hogy a városok vegyék ki részüket az ország terheiből (szállítások) és hogy számuk országgyűlési beleegyezés nélkül ne emelkedjen.123 Ami a követeket illeti, a megválasztott Rudnyánszky József királyi táblai ülnök újra csak hivatalból tagja volt az alsótáblának: mellé pedig, mivel Mágocsy Mihály első alispán egészségügyi állapota miatt kimentette magát,124 Zlinszky János másodalispánt jelölték ki.125 Az országgyűlés folyamán a másodalispán is hazatért, kijelentve, hogy betegsége miatt nem tudja tovább vállalni a követséget. A közgyűlés azonban ebben az esetben nem fordult a nádorhoz, mint az előző két alkalommal, hanem elrendelte, hogy a jegyző állítson ki egy új megbízólevelet, de a követ nevének helyét hagyja üresen. Mindezt pedig azért, hogy amennyiben a második követ jelenléte szükségessé válik,126 az épp Pozsonyban tartózkodó Prónay Gábor táblabíró, vagy az oda induló Horányi Gábor adószedő nevét bele lehessen írni. 120 SALAMON 35. o. A meghívó kihirdetése: 1741. február 20. MNL PML IV. 1-a. XIX. kötet, 413. o. 121 MNL PML IV. 1-a. XIX. kötet, 413. o. 122 MNL PML IV. 1-a. XIX. kötet, 567. o. 123 34-36. pont. 124 Valóban súlyos beteg volt, 1742 elején meg is halt. (Kiss 2012, 25. o.) 125 1741. február 20-i közgyűlés. MNL PML IV. 1-a XIX. kötet, 413. o. 126 ,ji e re furent, necessitasque exegerit, eaedem in promptu ..." MNL PML IV. 1 -a. XIX. kötet, 658-659. o. 43
