Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
peres eljárásra is kiterjesztve.89 90 Mindennek jelentőségét az adhatja, hogy ez volt az első komoly (elvileg) tárgyalási anyag, amit a megyék az országgyűlésen kívül véleményeztek, s arra vonatkozóan kész javaslatokkal állhatták elő. A feladat elvégzésére már 1726-ban bizottságot küldött ki a megye az első alispán Mágocsy Mihály, a váci püspök, Szeleczky Márton, Grassalkovich Antal, Podmaniczky János, Bohus Sámuel,99 Prónay Gábor, Barinay Ferenc és testvére, László, Jeszenszky Mihály későbbi helyettes alispán, valamint Nedeczky József főjegyző részvételével, kikötve, hogy a munkát július 8-án, Aszódon kezdjék meg.91 A tizenegy fős létszám talán szokatlanul soknak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy mekkora munkáról volt szó, mindenképpen indokolt.92 Nem tudjuk, hogy a kezdetektől mikor és hányszor ült össze a bizottság — közben több leirat is érkezett a munka befejezését sürgetve -,93 de a tervezet mellett lévő Jelenléti ív” szerint 1728. január 27. és április 17. között 14 napon tanácskoztak, az eredeti bizottsághoz képest valamelyest változott összetételben. Utóbbira nézve fontos megjegyezni, hogy ezen napoknak csak egyikén tisztelte meg a bizottságot a nagy tekintélyű Grassalkovich Antal is jelenlétével, Szeleczky alországbíró pedig egyszer sem.94 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a munka korábbi szakaszában nem vettek részt, vagy máshogy nem befolyásolták azt. Mindenesetre a meghívó kihirdetése után április 12-17. között minden nap ülésezett a bizottság (a rendes alispán, Bajcsy, Prónay, Barinay és Meskó, két napon Podmaniczky is). A tervezetet más megyékben is tárgyalták, de arra, hogy a javaslatokkal elkészültek és azokat fel is küldték volna, nincs forrásunk,95 sőt, a Pest megyei követek sem kaptak erre a végleges változat szerint külön utasítást, bár a kivonatos változat „systematis’’96 pontja azonban valószínűleg erre, s nem a rendszeres bizottsági munkálatokra utal. Mindenesetre a munka elkészült: 114 címhez tettek, többször igen hosszasan, megjegyzéseket,97 melyek közül a nádori joghatóságra, a perjogra és az öröklésre vonatkozó alapvető felvetések a követutasításban is szerepelnek. Mivel az instrukciók kidolgozására nem jelöltek ki külön személyeket, azok pedig, akik e tekintetben szóba jöhettek volna, így maguk a követek is a bizottság tagjai voltak, joggal feltételezhetjük, hogy mindkettővel foglalkoztak. Mind a megjegyzések, mind a követutasítás kiemelt pontja a nádori jogható89 MNL PML IV. I-a. XIII. kötet, 426-429. o. 90 Vesd össze az életrajzában említett jogi szakírói tevékenységével! (Függelék) 91 MNL PML IV. 1-a. XIII. kötet, 363. o. 92 Bónis megjegyzi, hogy más megyékben is népes bizottságok álltak össze, s a Helytartótanács végül az így túl nagy összegre rúgó napidíj miatt korlátozta is azok létszámát, de a megyék többsége nem ilyen haszonszerzésre használta fel a lehetőséget. (BÓNIS 1935, 166. o.) 93 Felolvasták azokat 1727. január 20-án (MNL PML IV. 1-a. XIII. kötet, 564-565. o.), 1727. június 18-án (MNL PML IV. 1-a. XIII. kötet, 750-752. o.), 1728. március 2-án (MNL PML IV. 1-a. XIV. kötet, 130— 132. o.).- ez utóbbi azt is megjegyzi, hogy arra vonatkozóan a követeket lássák el megfelelő instrukciókkal. 94 MNL PML IV. 1-d 1728. No. 9. 95 Bónis 1935, 167-168.0. 96 Lásd a 4. pontot. 97 MNL PML IV. 1-d. 1728. No. 9. - „Ad Syslhematicum opus labor deputations Inclyti comitatus Pesthiensis Anno 1728” című füzet. Kiadása: KISS 2006. 30
