Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

III. Függelék

Nyitra vármegyei köznemesi családból származott. Anyja, Egresdy Borbála révén rokonságban állt Grassalkovich Antallal. Pest vármegye ügyésze 1731 és 1740 között.623 1737-ben Pest vármegye táblabírájává is választotta.624 Ezután hivatali pályafutása során végigjárta a Királyi Tábla ranglétráját: 1741 és 1748 között a Tábla érseki, 1749 és 1757 között királyi ülnöke. 1758 és 1774 között a Hétszemélyes Tábla nemesi, majd - bárói címe elnyerését követően - 1775-től 1782-ig főnemesi ülnökeként működött.6251736-tól Patasich Ádám kalocsai érsek plenipotenciáriusa, így képviselte a távollévő főpapot az 1741-es diétán, miközben a Pest vármegyei követséget is vállalta.626 Közben a kamara budai districtusának ügyészeként említik (1738).627 1773-ben maga és utódai számára bárói címet szerzett. Nagytétényben pompás barokk kastélyt építtetett 1740 táján, majd folytatta az építkezést 1766-ban.628 Felesége Száraz Julianna, báró Száraz György személynök lánya, akinek kezével szerzett birtokokat a vármegyében.629

Rudnyánszky József, dezseri, báró (1703-1782, Tétény)

Szeleczky Márton, boczonádi és szeleczi (1667-1747)

Zólyom vármegyei eredetű család sarja volt. Az 1690-es évektől katonatisztként működött először Dietrich Glockelsperck lovasezredében, utóbb Nádasdy Ferenc alatt kapitányként, majd őrnagyként részt vett Szatmár várának védelmében is, ahol 1705-ben a kurucok fogságába esett. Hivatali pályáját Heves vármegyében kezdte, ahol 1697-1698-ban a vármegye aljegyzőjeként, majd 1699 és 1700 között annak ügyészeként működött.630 1715-ben Pest megyében Alberti helységre nyert adományt nejével, Sokoróy Erzsébettel együtt; de többen ellentmondtak a beiktatásnak. 1717-1725 között Pest vármegye első alispánja, 1722-től alországbíró lett. Az 1722-23-as és az 1728-29-es országgyűlésen Pest vármegyét képviselte, egyúttal jelen volt a Királyi Táblán is. Az 1722-23. évi országgyűlés alatt a vallásügyi bizottságban is működött.631 Az utóbbi országgyűlésen ítélőmesterként, 120 000 forintos adóemelést javasolt.632 Beválasztották a Lengyelország és Erdély irányában működő határvizsgáló bizottságokba. Szolgálataiért az uralkodó 1727-ben báróságra emelte. Első felesége a fentebb említett Sokoróy Erzsébet (korábban Daróczy István neje), a második benedekfalvi Kiszely Judit volt.633

623 Kiss 2012,36. o.

624 MNL PML. IV. 93. 1. kötet.

625 Sebők, 38-39., 43.0.

626 BOROSY, Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1735-1737. 51. o.

627 BOROSY, Közgyűlési jegyzőkönyvek 1738-1740. 17. o.

628 Rados, 44-45. o.

629 A család leszármazására és a Daróczy-Száraz-féle örökségről: NAGY IVÁN IX. kötet, 797-798. o. és MNL OL P 590. 2. cs., Fasc. 14., No. 291-314. Daróczy Katalin végrendelete 1742-ből.

630 Bán, 84., 89. o.

631 BOROSY-KlSS-SZABÓ, Közigazgatási iratok 1717-1730. 176. o.

632 Szíjártó 2005,290. o.

633 Életrajzi és családtörténeti adatait hozzák: NAGY IVÁN X. kötet, 577-578. o.; SZLUHA 2007.

176