Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

I. Bevezető

kezdve befolyásolta egyértelmüena kormányzat. Összességében megállapítható, hogy a 18. század folyamán (a század elejéhez képest) a vármegye rendjeinek és kiküldött követeinek országgyűlési aktivitása jelentősen megnőtt.

Az utasítások kiadásánál sajnos nem tudjuk eldönteni, hogy milyen befolyás hatott a megyei rendekre, azok szigorúsága azonban szintén változik: a korábbi szabadságukhoz képest 1764-ben — mégha eredmény nélkül is, de - egyértelműen megmutatkozik a szorosabb ellenőrzés és a követek elszámoltatásának igénye, az 1790— 91-es országgyűlésen pedig (az egész országhoz hasonlóan) már külön esküvel kötik a követeket feladatuk részrehajlás nélküli elvégzésére és hetenkénti (kéthetenkénti) jelentést követelnek tőlük.

Az utasítások tartalmát illetően a 18. század folyamán általánosan megfigyelhető a fejlődés vagy „kinyílás” a magánsérelmektől közügyek felé.33 * Vannak azonban a század folyamán végig meglévő és visszatérő, tipikusan megyei-nemesi problémák az utasításokban: például a katonaság visszaéléseivel kapcsolatos vagy - Pest-Buda városa kapcsán - a szabad királyi városokhoz kötődő sérelmek. 1722-ben még partikuláris ügyekkel foglalkozik a fennmaradt vármegyei sérelmi lista. Az 1728. évi utasítás is hasonlóan épül fel, de már megjelenik - noha sommásan megfogalmazva - az országos szintű követelések egyik legfontosabbika, az adóemelés problematikája. Somogy megyéhez hasonlóan Pest megye is először az 1741. évi instrukciójában próbálkozott meg az országos politika alakításával: ez nemcsak a követutasítások terjedelmének növekedésén mérhető le, hanem a rendi-nemzeti követelések megszaporodásán, amelyek ekkor egy komplett programmá állnak össze.

Az 1751. évi utasítás nem maradt fenn, de még az 1764-65. évi utasítás mintája is az 1741-es volt: ennek tartalmát egészítették ki - csak a legfontosabbakat tekintve - a kereskedelemügyi sérelmekkel, illetve a szabad királyi városok szavazati jogának szabályozásával kapcsolatos pontokkal. A diéta eseménymenete kapcsán azonban látható, hogy 1764-65. évi országgyűlés idejére a fő kérdés a rendi jogok védelme (t.i. a nemesi felkelés szabályozása) és az adóemelés ügye volt. Az 1790-91. évi országgyűlésen - a felvilágosodás eszmerendszerével és retorikájával telítődve - a vármegye program- és mintaadó utasítást adott ki (lásd „filum ruptum successionis elmélet, magyar nyelv ügye stb.), bár ekkor még nem volt ellenzéki „vezérvármegye”, követei inkább a „másodvonalbeli”-ek közé tartoztak, sőt a diéta végén ingadozó magtartást mutattak. Pest vármegye inkább centrális elhelyezkedése, nagy területi kiterjedése és az országgyűlés (rövid ideig itt lévő) székhelye miatt vált ekkor meghatározóvá, semmint politikai vezérszerepe által/4 A század utolsó két diétája a rendek és az uralkodó közti megbékélés jegyében zajlott le: ebben a folyamatban - úgy tűnik - a vármegye követei már nem játszottak kiemelkedő szerepet.

33 Szíjártó 2005, 384., 388-389. o.

j4 Ekkor még sokkal inkább volt hangadó a diétán a szomszédos Nógrád, vagy a tiszántúli vármegyék. Pest- Pilis-Solt vármegye - az újabb feldolgozások szerint - csak az 1830-as évek végére vált a magyarországi politikai életben „vezérvármegyévé”. Utóbbira: VÖLGYESI, 15. o. Némileg eltérő értékeléssel: NAGY 2012, 102-107. o.

16